- Milyen évet zártak 2015-ben, és melyek voltak a legfontosabb előrelépések a cég életében?
- Sok üzletágunkban előreléptünk; a fejlesztések egy részének az előkészületei még 2015-ben megtörténtek, aminek köszönhetően még az évben vagy az idén meg tudtuk valósítani őket. A városüzemeltetés terén a finanszírozás változása miatt fel kellett készülnünk, hogy minél több területen erősítsük a saját munkavállalók közreműködését és ezzel párhuzamosan az alvállalkozók kiváltását. Ennek jegyében történt meg a parkgondozás hatékonyabbá tétele. Jelentős gépesítést hajtottunk végre: új, multifunkcionális traktorokat vásároltunk, amelyek a nyáron fűnyírótraktorként alkalmazhatók, télen pedig síkosságmentesítés végezhető velük. Ehhez sikerült személyállományt is biztosítanunk, és ezekkel a lépésekkel
minden szempontból egy markáns átállás történt a cég életében.
Úgy látjuk, érdemes volt technológiát váltani a síkosságmentesítésben is. Az új oldott só technológia beváltotta a hozzá fűzött reményeket – költséghatékony és jó színvonalú. Míg más városokban az első hó leesése után voltak problémák, addig Veszprémben legkésőbb 24 óra után mindenhol feketék voltak az utak. Ráadásul így a tavaszi takarítás során nem kell begyűjteni azt az iszonyatos mennyiségű bazalthulladékot a közutakról, amit a korábbi években kellett. Ez a városlakók számára is pozitív, hiszen nem kopog a bazaltzúzalék hetekig-hónapokig a téli utakon.
- Mi jellemzi a többi szolgáltatást?
- Az intelligens megoldások irányába való elmozdulást szolgálta a parkolóautomaták cseréje februárban: a fő cél, hogy a készpénzfizetés helyett intelligens városkártya használatára alkalmas fizetőeszközök álljanak rendelkezésre. Társaságunk kizárólagosságot kapott a temetkezési szolgáltatásokra a hét városi tulajdonú temetőben, így a Vámosi úti temetőben virágbolt nyílt. A visszajelzések alapján döntünk, kiterjesztjük-e ezt a szolgáltatást a többi temetőre is. Nagy lépés volt, hogy saját műhelyt hoztunk létre, így már saját munkaerővel, gépekkel és hellyel tudjuk megoldani a gépek szervizelését. Biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá, valamint költséghatékonyabbá vált a távhőrendszer az SNG rendszer átadásával, csökkent a rendszerhasználati díj, illetve uniós támogatásból valósult meg a fűtőművi rekonstrukció, amely révén két 8 megawattos gázkazánt cseréltünk le.
- Korábban elhangzott, hogy a hosszú távú cél az lenne, hogy a VKSZ Zrt. régiós szerepet tudjon betölteni, amihez először racionalizálni kell a vállalatot, valamint optimalizálni az erőforrásokat. Hol tartanak ebben a folyamatban?
- Alapvetően egy stratégia akkor jó, ha azt folyamatosan felül tudja bírálni a kidolgozója. Mivel nemzeti szinten fontos változások zajlanak – gondolok itt például a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet létrejöttére –, ezért némileg át kellett értékelnünk a regionális szerepköröket. Egyelőre meg kell várnunk, hogy ebben az új rendszerben – akár a hulladék, akár a távhő szolgáltatás vonatkozásában – milyen kompetenciák maradnak meg helyi szinten. Majd azok figyelembevételével, az aktuális jogi és gazdasági környezethez illeszkedve szeretnénk megvalósítani ezt a stratégiai célt. Emellett természetesen minden fejlesztési terv ezt a víziót szolgálja.
- Nyilván ehhez elengedhetetlen megfelelő személyi állomány kiépítése is.
- Valójában ez folyamatos fejlesztést igényel. Némi fluktuációval sajnos számolnunk kellett, így pótolnunk kellett a szakembereket. Emellett ahhoz, hogy új területeket építhessünk fel, és azokhoz biztosítani tudjuk a megfelelő személyi- és eszközállományt, meg kellett erősítenünk a HR-t is. Közel 500 fő professzionális mozgatása lehetetlen jól felépített HR struktúra nélkül.
- A januári közgyűlésen szó esett arról, hogy a VKSZ Zrt. a Vemévszerrel társulva gazdasági társaságot hoz létre. Pontosan hogy fest ez a gyakorlatban?
- A stratégiai igazgatóság időközben személyi okokból megszűnt és integrálódott a társaság más területeibe, egyes feladatai, például az értékesítés, hasznosítás az intézményüzemeltetési területhez kerültek. A VKSZ Zrt. tulajdonában több alulhasznosított ingatlan is áll – ezen szerettük volna változtatni. Alapvetően nyugat-európai mintát követtünk, amikor a Vemévszer Kft.-vel társultunk. Ennek lényege, hogy egy önkormányzati tulajdonú társaság, egy ingatlanfejlesztő cég és egy banki társaság hármasából olyan gazdasági társaságok jönnek létre, amelyek több projekt megvalósulását szolgálják.
A mi célunk a társasággal az, hogy ezeket a jelenleg még alulhasznosított ingatlan-portfóliókat értelmes tartalommal töltsük meg.
Ennek első lépése a Rómer Flóris utcában található Flóris Lakópark beruházás, ahol terveink szerint 44 lakásos lakóépület készül. Ezen túl a VKSZ Zrt. rendelkezik még ingatlanokkal a Deák Ferenc utcában, a Bajcsy-Zsilinszky út 3-5-7. szám alatt, az Aranyosvölgyben és Jutaspusztán. A közös fejlesztőtársaság ezeknek a területeknek is meg fogja vizsgálni a fejlesztési lehetőségeit, és ha van rá megfelelő piaci igény, végrehajtja azokat.
- Milyen további terveik vannak még 2016-ra?
- A várossal szoros együttműködésben tervezzük a Smart City modell megvalósítását helyi szinten, dokumentumokat, terveket készítünk az egyes elemek megvalósításához. Mivel a Smart City alapvetően a polgárok életfeltételeit könnyítő beavatkozásokról szól, nagyon markáns részben a városüzemeltetéssel összefüggő közszolgáltatások intelligens megoldásokkal való gazdagodását jelenti, szakmailag is nagy kihívásnak nézünk elébe.
- Milyen területeket ölel fel a Smart City modell?
- Egy nagyon szerteágazó modellről beszélhetünk, ami magában foglalja az okos mobilitást, környezetet, társadalmat, gazdaságot, valamint az okos kormányzást. Ezek mind összefüggnek egymással, és
a cél, hogy az intelligens megoldások révén mérhetővé váljanak az igénybevett szolgáltatások, és az egyes adatok egy big data vagy open data rendszerben akár imputot biztosítsanak a következő fejlesztésekhez, és egy élhetőbb város létrejöttét szolgálják.
Például a közvilágítás korszerűsítése nagyon fontos a város életében, de ma már ennek túl kell mutatnia azon, hogy kicseréljük az izzókat energiatakarékosra. Helyette helyezzünk a villanyoszlopokra szenzorokat, amelyek elemzik a fényerőt, és ahhoz mérten állítják be a világítást. Vagy éppen alkalmasak elektromos töltőállomásként, és mérik a közlekedés terheltségét, hogy hol alakulnak ki torlódások. De ugyanez igaz a többi területre is – például elektromos buszokkal a környezetet, az utakat is védjük, hosszú távon pedig a városlakók komfortérzetét növeljük.
- Várhatóan mikor indulhatna a projekt?
- Egyelőre az előkészítő szakaszban tartunk. A Smart City fontos része az újszerű és friss technológiák megtalálása mellett a közösségi tervezés. Ezért is fogtunk össze az akadémiai és a civil szférával, hogy lássuk, melyek azok az igények, amelyek mentén fejleszteni lehetne. A civil szféra tudása nagyon jól becsatornázható ebbe a programba – ezt a 20 szervezettel nemrégiben tartott megbeszélés is igazolta, aminek eredményeként például a zöldfelület gazdálkodás ügyében indultak konkrét lépések, mint amilyen a Giricses-domb szépítése volt. Másrészt viszont a Smart City programnak nagyon komoly financiális háttere van. Az egyes fejlesztések ütemezése – első körben a közlekedés és az energiagazdálkodás – attól függ, hogy milyen forrásokat sikerül bevonni: pályázati vagy magántőkét. De ha ez egyszer elindul, onnantól kezdve nincs megállás: egy-egy fejlesztés generálja a következőt.
