– Már tavaly is több, a jövőt megalapozó – bár kevésbé látványos – munkafolyamat zajlott, mint az Intermodális Csomópont megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése vagy az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalkotása.
– Nem véletlenül említettem tegnap az elmúlt hét év számait. Nagyobb ambíciónk van annál, mint hogy ezeket az eredményeket megismételjük: szeretnénk felülmúlni őket. Ehhez egy pontos, alaposan megtervezett stratégiára van szükségünk, látnunk kell azt a jövőképet, ahova szeretnénk eljutni. Jelentős változás a fejlesztéspolitikában, hogy míg korábban az önkormányzatoknak külön kellett minden operatív programra pályázatot benyújtaniuk, a 2020-ig tartó időszakban a Területi Operatív Programban (TOP) egy elkülönített forrást biztosítanak a megyéknek és a Megyei Jogú Városoknak. Veszprém számára már most 11,5 milliárd forintot biztosítottak, de természetesen ezt nem költhetjük el szabadon, egy stratégiát kellett kidolgoznunk, folyamatosan egyeztettünk az illetékes minisztériumokkal. Ezen a 11,5 milliárdon felül természetesen szabadon pályázhatunk a többi operatív program kínálta forrásokra is.
A stratégiánkat nem a megnyíló pályázati lehetőségekhez igazítottuk, hanem az egyértelmű, határozott jövőképünkhöz keressük a lehetséges forrásokat.
Büszke vagyok arra, hogy sikerült a stratégiát konszenzussal, egyhangú szavazással elfogadni.
Ez ma Magyarországon nagyon nagy szó, ezúton is köszönöm az ellenzéknek, hogy partnerek voltak ebben. Nyilván lesznek majd vitáink, lesznek olyan elemek, amiket egyik vagy másik szereplő máshogy ítél majd meg, de az alapokat egyetértésben rakhattuk le, a jövőképben konszenzus van.
– A képviselő-testület egyetértett, de egyetért a lakosság is?
– Mostanra körvonalazódik az, hogy mely projektelemeket tudjuk először elkezdeni, és
fontosnak tartjuk, hogy ezt a veszprémiekkel egyetértésben tegyük. Ezért januárban konzultációt indítunk,
hogy megkérdezzük a lakosság véleményét az egyes elemekkel kapcsolatban: kérdőíveket állítunk össze, egy honlapot is indítunk a témában. Fontosak a visszajelzések, és a megnyíló operatív programoknak köszönhetően elegendő mozgásterünk van a konzultáció során esetleg felmerülő új ötletek megvalósítására is.
Párbeszédben a lakossággal
– Számíthatunk-e látványos beruházásokra ebben az évben?
– 2016 eleje még a tervezésről szól majd, a stratégia megalkotását a tényleges tervek elkészítése követi, ezért is fontos a már említett konzultáció. Az első kapavágások valószínűleg 2017-ben történhetnek meg az operatív programok esetében. Viszont, ahogy azt tegnap is említettem, a költségvetésből finanszírozott fejlesztések idén sem állnak le, folytatódnak például az útfelújítások is.
– Sokakat érdekel az uszodaépítés. Hol tart most az ügy, mire számíthatunk 2016-ban?
– Megkaptuk a kormánytól azt a 25 millió forintot, amit az előkészítésre megítéltek nekünk. A tavaszi időszakban dönt a közgyűlés a pontos helyszín kiválasztásáról, ezután készülhetnek el a tényleges kiviteli tervek az év második felében. Abban bízok, hogy 2017 már az építkezésről szól majd.
A közgyűlésben konszenzus volt a jövőképet illetően
– 2016-ban Veszprém viselheti a Finnugor Kulturális Főváros címet. A programok bemutatásakor ön azt mondta, hogy ez remek tapasztalatszerzés lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásához.
Fontos ambíciónk – ami egybevág a közösségépítéssel kapcsolatos, korábban megfogalmazott céljainkkal –, hogy
2023-ban, amikor ismét Magyarország adhatja Európa Kulturális Fővárosát, Veszprém viselhesse ezt a címet.
Ez egy olyan kihívás, ami a következő évben komoly feladatot ró ránk, meg kell fogalmaznunk a programunkat, amivel meg akarjuk nyerni a pályázatot.
Mit kell tudni az EKF-pályázatról?
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács által elfogadott javaslat szerint 2023-ban ismét Magyarország adja Európa Kulturális Fővárosát. A címre aspiráló városoknak a pályázatukat hat évvel korábban, 2017 év elején kell benyújtania. A pályázatban ki kell emelni, hogy a város és térsége milyen helyet foglal el Európa kulturális és művészeti palettáján, be kell mutatni a saját, egyedi kultúrát és kulturális örökséget. Alapvető elvárás a pályázókkal szemben, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, és a városban a multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg.
Ami a pályázatban szereplő programokat illeti, az eseménysorozatnak túl kell mutatni a hagyományos fesztiválok keretein. A pályázatokat elbíráló zsűri külön figyelmet fordít a hosszú távú, helyi, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiák értékelésére és a társadalmi-gazdasági viszonyokra gyakorolt hatásokra, az európai dimenzió népszerűsítésére, a kulturális és művészi tartalom magas minőségére, a helyi lakosság jelentős mértékben történő részvételére, valamint arra, hogy igyekezzenek biztosítani a költségvetés szilárdságát és a művészi csoportok függetlenségét.
