Még tavaly jelentek meg (az akkor még) Bakony Volán járművein a LED-es tájékoztató kijelzők, amik a következő megállóhely nevét jelenítik meg. Ezt az újítást leginkább talán a turisták értékelik; értelemszerűen a helybeliek tudják, hogy épp melyik megálló következik, és talán épp ezért hallom időnként az „erre bezzeg van pénz” jellegű megjegyzéseket. Valójában a kijelzők megjelenése mögött olyan előremutató fejlesztések rejlenek, amik a jövőben XXI. századi utazási élményt biztosíthatnak.
Illusztráció: nyugat.hu
Emlékszem, a nem is annyira távoli gyerekkoromban valahányszor megjelent az új menetrend december közepén, kiballagtunk a buszmegállóba, és egy kis noteszbe lejegyzeteltük az aktuális időpontokat és útirányokat. Ma már elég kettőt koppintanom az okostelefonom kijelzőjén, és lekérhetem a világ bármely két pontja közötti közlekedési információkat. Valójában persze ennél sokkal többet is tehetnék.
A Bakony Volán 2009-ben pályázott a „közösségi közlekedés komplex fejlesztésére”, 339 millió forint támogatást nyert, összesen pedig négyszázmilliós költségvetéssel valósította meg a projektet. A pénz nagy részét a pápai autóbusz pályaudvar felújítására költötték, de ami most fontosabb, a Bakony Volán minden autóbuszára fedélzeti számítógép került, ami mobilhálózaton keresztül GPS segítségével folyamatosan jelentést ad a helyzetéről. Ezeket az információkat jelenleg a volán használja a menetrend finomhangolására, de innen már csak egy lépés lenne egy mobilalkalmazást készíteni, és az utasok számára is elérhetővé tenni az adatokat. Ahogy azt a MÁV már évekkel ezelőtt meglépte: mielőtt elindulok a vasútállomásra, ellenőrizni tudom, hol tart a vonatom, pontosan mennyi késéssel közlekedik, így sok fölösleges várakozástól megkímélhetem magam.
Okos buszmegálló Kecskeméten (fotó: keol.hu)
Tíz éve az okos buszmegállók is a világvárosok kiváltságai voltak, ma már a magyarországi léptékkel értett nagyvárosok – Győr vagy Székesfehérvár – is elkezdték a rendszer fejlesztését. Az okos buszmegálló a járművek GPS-adatai alapján pontos becslést tud adni a várakozóknak, hogy hány perc múlva érkezik meg a járatuk. Ez ma még drága, de már nem elérhetetlen technológia. Szintén ebbe a kategóriába sorolható az elektronikus jegy- és bérletkezelés is, amikor az utasok SMS vagy egy alkalmazás segítségével tudják megvásárolni az utazási jogosultságot, hasonlóan ahhoz, ahogy az a parkolási rendszerben mára bevett módszerré vált.
Ami a XXI. századi elvárásokat illeti, nemcsak az utas komfortérzetét érintő fejlesztésekre van szükség. Az elmúlt harminc év meteorológiai adataira pillantva a globális felmelegedés ma már többnek tűnik egy megfoghatatlan mumusnál, az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási jelenségek hatását a saját bőrünkön érezzük, éppen ezért lenne fontos, hogy reagáljunk rá, például a tömegközlekedésben is. Egyfelől a járműpark fokozatos leváltásával elektromos, de legalábbis hibrid buszokra. Másrészt pedig a menetrend újratervezésével úgy, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése is szerepeljen a szempontok között.
Elektromos busz a Hotel parkolóban
Erre itt Veszprémben is van remény. Tavaly a polgármester utcafórum-sorozatának több állomásáról is tudósítottunk, és elmondhatom, szinte minden helyszínen, ahol megfordultam, hallottam panaszokat a menetrenddel kapcsolatban. Jó előjel, hogy az intermodális csomópont projektben a menetrend felülvizsgálata is szerepel – ahogy azt egy szeptember végi lakossági fórumon a megvalósíthatósági tanulmányt készítő vállalkozó elmondta, olyan megoldást képzelnek el, ami nem kényszeríti a lakosokat az utazási szokások megváltoztatására, mégis hatékonyabban szervezné a tömegközlekedést. Ennek egyik eszköze lenne a helyközi járatok becsatolása a helyi közlekedésbe, ami szintén szerepel a már említett tervek között.
Az intermodális csomópont régóta várt változásokat is hozhat
Harminc éve a Vissza a jövőbe című film készítői úgy képzelték, hogy 2015-ben repülő autókkal közlekedünk majd, és még mindig faxot használunk üzenetküldésre. Tévedtek, a kommunikációs eszközök szédítő sebességgel fejlődtek, a közlekedés terén viszont sokkal konzervatívabbak vagyunk, mint az előre látható volt.
Amikor a következő 10-15 év lehetőségeiről beszélünk, éppen ezért nem sci-fibe illő megoldásokra kell gondolnunk, hanem inkább arra, hogyan lehetne a jelenleg is elérhető eszközökkel az utas, a szolgáltató és a bolygó számára is hatékonyabbá tenni a rendszert. A fent említett példák alapján reményt ad, hogy az első, bizonytalan lépéseket már megtettük. Ideje lenne bátrabban elindulni az úton.
