Mi a jó kávé titka?
Fontos, hogy maga a kávébab, a gyümölcs jó vidékről származzon, jól gondozzák, megfelelő érettségi fokban legyen, majd megfelelően dolgozzák fel. Ezután a pörkölés, a szárítás és a csomagolás fázisai következnek, de az sem mindegy, hogy a fogyasztó miként főzi meg: kiváló alapanyagból is lehet rossz kávét főzni. Ez attól függ, hogyan őrölik, milyen géppel készül. Két kávéfajtát ismerünk: a robustát és az arabicát. Ahhoz, hogy igazán jó minőségű italt kapjunk, a két típust kevernünk kell, ugyanis az arabicának a robusta adja meg a kellemes krémességet. A legfinomabb kávénak van egy kis savanyú íze, amibe beleborzong az ember, ha issza. Ahogy a bornál: ha jó minőségű gyümölcsöt használunk, és a megfelelő technológiai eljárásokat hajtjuk végre, akkor kiváló eredményt kapunk.
Miért kezdtek kávéval foglalkozni?
Egy olasz ismerősöm egy nagyobb kávépörkölő cégnél dolgozott, és ő beszélt nekünk az ebben rejlő lehetőségekről. A Magyarországon kapható kávék nagy része nem azt a minőséget képviseli, amit állít magáról, sokkal jobb ár-érték arányban lehet minőségi kávét beszerezni akár a tőzsdéről, akár erre szakosodott cégektől. Ebből finomabb kávét lehet készíteni, és mivel éttermeinkben és boltjainkban a minőségre törekszünk, ezért a kávéban is ezt szerettük volna elérni. Üzletileg ez lassan megtérülő folyamat.
fotó: mosaicon.hu
Dolgozunk az arculat kialakításán, a megjelenésen, ennek még az elején járunk. A célunk, hogy nyissunk egy saját kávézót Veszprémben, amelyet később akár franchise-rendszerben értékesíthetünk. A prémium minőséget könnyebb úgy eladni, ha annak már a megjelenése is a különlegességet sugallja. Exkluzív kávézót szeretnénk – most is folyamatosan váltjuk a kiegészítőket az aktuális trendnek megfelelően: a csészék, a kötények, az egyéb eszközök is ehhez igazodnak.
A magyar fogyasztók fogékonyak a trendekre?
Jellemzően most már igen. A nagyvárosokban gyökerező trendekhez hamar csatlakoznak a vidéki városok, egy kis lemaradásunk van, de nem jelentős. Magyarországon is léteznek nagy kávécégek, amelyek csak a nyers babot veszik meg, és saját pörkölőüzemmel dolgoznak, és nagy mennyiséget értékesítenek. Egyértelmű a minőség fontossága a piacon. A minőséget garantálja, hogy Olaszországban igazi szakemberek állítják össze a kávékeverékünket; ha kiöntjük eléjük a kávészemeket, ránézésre szét tudják válogatni, annyira értenek hozzá. Triest környékén már a Monarchia idején is ezzel foglalkoztak, és van olyan oktatótermük is, ahol angol vagy olasz nyelvű tanfolyamokon képzik a baristákat. Az ott megtanultakat próbáljuk átadni a munkatársainknak is.
fotó: stylemagazin.hu
A korábbi boros párhuzamhoz visszatérve: úgy tíz éve divatos lett érteni a borokhoz, legalább fogyasztóként. Ez az igény a kávé esetében is megfigyelhető?
Ez a trend az egész gasztronómiára igaz. Az egészség, a tudatos életmód miatt fontossá vált, hogy tudjuk, mit eszünk és iszunk. Magyarországon elsőként a boroknál jelentkezett ez az igény, majd az ételek elkészítési módjára, az alapanyagokra, a visszakövethetőségre is egyre jobban figyeltünk – ezt bizonyítják az ország egyre gyarapodó Michelin-csillagjai is. Ezután a sajtoknál is megjelent az igény, és most a kávé is egyre inkább érdekli az embereket. Szeretnénk, ha szállóigévé válna, hogy milyen jó a kávénk, ezáltal több boltban, nagyobb mennyiségben értékesíthessük, továbbra is szem előtt tartva, hogy a minőségből nem engedhetünk
