„Az a kormány társadalompolitikájának célja, hogy a valahova születettség ne jelentsen egész életre szól determináltságot” – fogalmazott az államtitkár. Azt akarják elősegíteni, hogy a vidéki élet a kulturális hozzáférés tekintetében ugyanolyan lehetőségeket biztosítson, mint a főváros. Ebben az önkormányzatokat tekinti legfőbb partnerének a kormány.
„Ha meg tudjuk szervezni, hogy a megyeszékhelyeken és a járási központokban el lehessen érni a minőségi kultúrát – legyen szó akár múzeumról vagy színházi előadásokról – egy olyan kulturális szokás honosodik meg újra, ami által saját magunk számára is magasabbra tesszük a lécet, nőnek a saját magunkkal szembeni elvárásaink. Vagyis az életminőség is növekedik a kulturális szokások gyarapodásával.”
A legkisebb településeken már az idei költségvetésben meghatározták a minimális kulturális normatívát. Veszprém tekintetében kiemelten a Kubinyi Ágoston múzeumszakmai program az, ami egyre gyarapodó forrást biztosít a vidéki múzeumi körnek, elsősorban az állandó kiállításaik felfrissítésére.
A Laczkó Dezső Múzeum több mint 11 millió forintot szerzett ezen a kiíráson.
Az elmúlt fél évben a parlament elé került az a javaslat, amelyet később több ellenzéki képviselő is megszavazott. A megyei jogú városok jelezték ugyanis, hogy a könyvtárak és múzeumok fenntartása mellett hasznos lenne az ingatlanvagyon önkormányzati tulajdonba kerülése is – így Veszprémben négy, Felsőörsön pedig egy ingatlan került az önkormányzat tulajdonába. A város így okosabban tud döntéseket hozni az ingatlanok felújítása, fejlesztése terén, hiszen nem kell az állammal egyeztetnie. Ezzel a markáns decentralizációval
Veszprém ingatlanvagyona milliárdos nagyságrenddel bővült.
Porga Gyula, a Megyei Jogú Városok Szövetsége Kulturális Albizottságának elnöke kifejtette: „az Orbán kormány tényleges partneri kapcsolatot alakított ki a megyei jogú városokkal az élet számos területén, így a kultúrában is. A kormány érzi, meghallja azokat a problémákat, amiket a megyei jogú városok jeleznek, és közösen próbálunk ezekre megoldást találni. Az első lépés a színházak önkormányzati fenntartásba kerülése volt, az ingatlanvagyonnal együtt. Az elmúlt három év bebizonyította, hogy az ilyen intézmények legjobb kezekben a városi önkormányzatoknál vannak.”
„Második lépésként a megyei múzeumok és könyvtárak kerültek városi önkormányzati fenntartásba, a városok gondos üzemeltetőkké váltak, a helyi igényekhez igazodva kiegyensúlyozott működést tettek lehetővé. A 2020-ig tartó fejlesztési időszakra külön forrást kapnak a városok, amik kulturális fejlesztéseket is végrehajtanának. Ezt akkor tudják gyorsan és hatékonyan elvégezni, ha az ingatlanok a saját felelősségi körünkbe tartoznak.”
S. dr. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója emlékeztetett: 1925-ben, 90 évvel ezelőtt nyílt meg a múzeum épülete, és azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb fejlesztések, de teljes rekonstrukció nem, így hiányzik a 21. századi kényelem és igényesség. Minderre remélhetőleg a kulturális negyed projekt megoldást jelenthet majd.
