2017. november 21., kedd
Olivér névnap

Így árusítson az utcán

Sokan felháborodtak a sütit áruló nénit megbüntető sztorin, ami – ismét – végigsöpört a hazai internetezők körében. Több honlap rámutatott már, hogy a történet egyértelmű csúsztatás, hangulatkeltés. Megkerestük a NAV-ot az utcai árusítás szabályaival kapcsolatban.

Egy éve már megjelent az interneten a fővárosban sütit áruló néni története, akit több millió forintra büntetett a NAV, többek között mert nem adott nyugtát, engedély nélkül árult, nem tartotta be az élelmiszer-biztonságilag szigorú HACCP-t. Ez utóbbi természetesen nem a NAV hatásköre, így már itt elbukott a mese, ennek ellenére nagyon sokan kész ténynek vették ezt a hírt.

Az utcai árusításnak azonban megvannak a szabályai, így megkerestük a Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságot, hogy mégis, milyen feltételeknek kell megfeleni ebben az esetben, illetve, ha ez nem teljesül, milyen büntetési tételek szabhatók ki.

Közölték: adóköteles tevékenységhez adószámot kell kiváltani. A leendő egyéni vállalkozónak a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának okmányirodáján kell adószámot kérnie és ezzel egyúttal teljesíti a NAV-hoz történő bejelentkezési kötelezettségét is. Ha az adott tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető, akkor a „’T101” jelű adatlapon kell adószámot igényelni a NAV-tól. Az adófizetési és bevallási kötelezettséget befolyásolja, hogy az adózó mely adónemeknek válik alanyává. Néhány adónemet kiemelve:

Személyi jövedelemadó

Az adószámos magánszemélyre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok vonatkoznak. Negyedévente szja-előleget kell megállapítania, bevallania és a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az éves személyijövedelemadó-bevallást az egyéni vállalkozónak nem minősülő, illetve áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélynek az adóévet követő év május 20-áig, az egyéni vállalkozónak, illetve az áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek pedig az adóévet követő év február 25-éig kell teljesítenie.


Irénke néni, akit nem büntettek meg

Általános forgalmi adó

A gazdasági tevékenységet végzők áfaalanyokká válnak, de az, hogy a magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, számos körülménytől függ. Az évi 6 millió forintot meg nem haladó árbevétel esetében alanyi adómentességet lehet választani. Ebben az esetben áfát nem kell fizetni, de levonni sem lehet.

Egészségügyi hozzájárulás

A magánszemélynek 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ezt előlegként, az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie.

Bizonylat-kiállítás

Termékértékesítéskor számlát illetve nyugtát kell kiállítani. Ha a vevő nem áfaalany, nem kér az eladótól számlát és az ellenértéket a vásárláskor megtéríti, az adózó számla helyett nyugtát bocsáthat ki. A bizonylatokat elévülési időn belül az adózónak meg kell őriznie.

Szabálytalanságok szankcionálása

A NAV által alkalmazható, törvényben szabályozott szankciók megállapítása az adott eset összes körülményének figyelembe vételével, a jogsértés súlyának, gyakoriságának az adózótól elvárható körültekintés mérlegelésével történik. Helyszíni ellenőrzéskor a revizorok jegyzőkönyvet állítanak ki.

Adóbírság

Az adóbírság a legsúlyosabb szankció, amely adóhiány megállapításakor – jellemzően nem helyszíni ellenőrzéskor - szabható ki. Mértéke, főszabály szerint, az adóhiány 50 százaléka, ha azonban az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a bírság mértéke a hiány 200 százaléka.

Mulasztási bírság

Mulasztási bírság kiszabására jellemzően egyes adókötelezettségek elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése esetén kerülhet sor. A mulasztási bírság mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig terjedhet. Bizonyos esetekben azonban az adózó ennél magasabb összegű mulasztási bírsággal is szankcionálható. Például, ha az ellenőrzést vagy a végrehajtást több ízben akadályozza, 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetve számla- vagy nyugtakibocsátás elmulasztása esetén a mulasztási bírság összege 1 millió forint is lehet.

Késedelmi pótlék

A késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától terheli az adózót. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.