Az 1942-ben született Szilágyi Tibor 50 éve, 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. „A magyar színészképzés olyan korszaka volt ez, amikor a színészet divatosnak számított, sokan akarták csinálni” – emlékezett vissza Szilágyi. – „Hat-nyolcezer emberből választották ki azt a harmincat, akiket felvettek. Az akkori mesterek deklaráltan a magyar színészet krémjét akarták nevelni. Az első két év minden félévében rosta vizsgák voltak, a harmadik év végén pedig azért is meg kellett küzdeni, hogy az ember diplomázhasson. Az akkori mestereknek igazuk volt, akik ma élünk abból az osztályból, azokat mind felismerik.”
Főiskolai éveiről elmondta: ahhoz képest, amit a kor szelleméről gondolunk, meglepően színes darabokkal találkozott. „Ma már tudjuk, hogy még '62-ben is voltak politikai kivégzések, de ez az utcán és a színpadon nem látszott. Arthur Miller, Tennessee Williams művei jöttek be, ez a főiskola szempontjából nagyon kreatív év volt.”
Azonban nem csak a főiskolán került jó kezek közé, már a gimnáziumban sem mindennapi személyiségek oktatták. „1956-ban kezdtem a gimnáziumot, azokat az egyetemi tanárokat, akiket nem csuktak le vagy nem tudtak eltávolítani a szakmából, visszaminősítettek középiskolai tanárrá. Így alakult, hogy engem csodálatos emberek tanítottak.”
Azzal azonban már nem ennyire elégedett, amerre a színészképzés az elmúlt ötven évben haladt. „Ma már minden szoba-konyhában működik színi iskola, olyanok tanítanak, akik maguk sem tudták megtanulni. Az egyetemi színvonal minősége is romlott azzal, hogy a tanodák felhígítják a szakmát. Persze a nem diplomás színészek között is vannak kiváló művészek, Hollósy Frigyes is segédszínészként kezdte.”
Az elmúlt fél évszázadban többször is Veszprémbe hozta a sors. Először 1968-ban szerződött a Petőfi Színházba. „Önként szerződtem át Veszprémbe, mert ez egy kiváló egytagozatos prózai színház volt. (…) Soha nem a pénz miatt szerződtem át, csak szakmai okok miatt. ” Elmondta: Veszprém „akkoriban kisváros volt, csütörtök-péntek-szombaton lehetett játszani, a többi napon vidéken.” A következő évadot már a fővárosban kezdte. A kilencvenes években Vándorfi László meghívására tért vissza, eljátszotta a Hyppolit, a lakáj címszerepét, majd több darabot is rendezett városunkban, köztük Nóti Károly Nyitott ablakját, Ray Cooney Páratlan párosát vagy Brandon Thomas Charley nénjét.
Jelenleg A fizikusok című darabban láthatja a veszprémi közönség Newton szerepében.