Ki ne ismerné azt a kellemetlen fájdalmat, a kedvünket romboló „súlyos kórt”, az izomlázat? Elkapott ez már mindenkit, aki bemelegítés nélkül, avagy bizonyos határokat átlépve mozgatta izmait. Pedig megelőzhető, s ha már „megkaptuk”, kezelhető is.
Sportolást kezdőknél az izomláz szinte természetes jelenség, ám nem árt, ha figyelünk a fájdalom mértékére. Izmaink enyhe fájdalma, kiváltképp egyes mozdulatok már az edzés másnapján megjelennek. Megnyugtatásul: ez természetes jelenség, s pár nap alatt el is múlik.
Előfordulhat, hogy a fájdalom néhány napnál tovább tart, mi több: fel is erősödhet. Könnyen lehetséges, hogy kisebb (olykor nagyobb) fokú izomsérülést szenvedtünk el. Ezzel azonban már orvoshoz illik fordulni, s módosítanunk kell edzéstervünkön. Ezt meg kell beszélni mind orvosunkkal, mind edzőnkkel.
Mi tehát a teendő? Olyan edzésfajtát válasszunk, amelynél az elégséges bemelegítés után egy-másfél órán át aerob mozgáselemek következnek. Ezt követheti a fél–háromnegyed óra erősítés. Nagyon fontos, mégis sokan megfeledkeznek róla, hogy a gyakorlatokat minden esetben kövesse a levezetés, a nyújtás. Ezzel el lehet kerülni a kellemetlen izomlázat.
A fentebb említett időintervallumok csak tájékoztató jellegűek, ki-ki testalkata, személyes igényei, orvosa, edzője tanácsai, utasításai alapján végezze. Ezután gondolhatunk csak a fokozatos intenzitás- és időnövelésre. A rendszeresség és a tudatosság hozza csak meg a kellő eredményt, ha edzésre adtuk fejünket, heti háromnál több alkalom hozhatja meg a kívánt eredményt.
No és az izomláz? Mi legyen vele? Kutyaharapást szőrével? Pihenjünk, vagy éppen rádolgozzunk? Több vizsgálat is kimutatta: egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Így aztán a lassú ütemben megkezdett, kiegyensúlyozott, nyújtó tornagyakorlatok, főképp az úszás mindenképpen ajánlható.
A panaszok nem egy csapásra szűnnek meg, de például a váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek megteszik hatásukat. Egyes táplálok jótékony hatásúak, s a bennük található gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek javulásunkat szolgálhatják. Ilyen például a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták.
Végezetül: ne feledjük: a szervezetünk visszajelzéseit érdemes tiszteletben tartani, ám azt is jó tudni, hogy önfegyelemmel, átgondolt edzéssel csak használhatunk magunknak, még akkor is, ha olykor kényelmünk oltárán kell feláldozni szabadidőnket…
Első rész: Mozogjon rendszeresen!
Második rész: Hogyan kezdjünk sportolni?
Cikksorozatunkat a TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1278. számú projekt keretében publikáljuk az egészséges életmód témakörében.
