Ahogy arról korábban beszámoltunk, a következő hétéves uniós pályázati ciklusban a támogatások lehívásának feltétele, hogy a megigényelt támogatásnak szerepelnie kell az Integrált Településfejlesztési Stratégiában. A stratégia kidolgozása során a városvezetés folyamatosan egyeztet a környező települések vezetőivel éppúgy, mint a helyi vállalkozókkal, vagy – ahogy a keddi megbeszélésen is történt – a kulturális és turisztikai szféra szereplőivel.
Mint ismeretes, Veszprém nagy tervekkel vágna bele az új fejlesztési ciklusba; ahogy arról korábban írtunk, többek között a várhegyre és a Gulya-dombra panorámalift épülne, és a nemrég elkészült belvárosi rehabilitációs projekthez fogható mértékben újulna meg az úgynevezett kulturális negyed, ami magában foglalja többek között a múzeumot, a Petőfi Színházat, a megyei könyvtárat és az egykori Dimitrov épületét is. Ezekről a tervekről korábban részletesen is írtunk.
Bár mindez roppant nagyszabásúnak tűnik, Porga Gyula polgármester szerint eljött annak az ideje, amikor nem a kiírt pályázatokhoz kell igazítanunk az igényeinket, hanem kimondhatjuk, hogy milyen jövőt álmodtunk magunknak, és ahhoz kereshetünk forrásokat. A következő uniós pénzügyi ciklus ugyanis pont erre ösztönzi a városokat. Na meg arra, hogy munkahelyteremtő- és megtartó erejű fejlesztéseket hajtsanak végre, ugyanis a rendelkezésre álló támogatás hatvan százalékát gazdaságélénkítésre kell fordítani. A polgármester szerint Veszprémben eddig is erre törekedtünk. Ez talán a Kossuth utca megújulásában még nem látványos, de a Séd-völgyben a Kolostorok és Kertek projekt megvalósulása óta több vállalkozó is látott fantáziát, hajtottak végre saját forrásból fejlesztéseket.
A tervezett kulturális negyeddel kapcsolatban a polgármester kijelentette: rendszeresen éri kritika (és talán nem is alaptalanul) a régi mozi vagy az ének-zenei iskola épületét, az Erzsébet-liget állapotát. A Petőfi Színháznak évekkel ezelőtt meg kellett volna újulnia, és a Kabóca Bábszínház is megérdemelne egy önálló épületet a belvárosban – remélhetőleg 2014 és 2020 között erre is lehetőség lesz.
Az elmúlt évek nagy tanulsága volt, hogy a kultúrára szánt összeg jelentős része valójában az intézmények fenntartására, rezsijére megy el. Már pusztán azzal látványosan javulhatna a kultúra színvonala, ha az eddig is kiutalt összeget ténylegesen a produkciókra, szellemi termékek előállítására fordíthatnák például a fűtés helyett. Porga Gyula erre egyértelmű példát is hozott: a Hangvilla és a HEMO-ba költözött VMK együttes fenntartási költsége is kevesebb, mint a Dimitrov üzemeltetése volt.
A résztvevők több kérdést is felvetettek. A kulturális negyed megvalósulása után például a Kossuth utca és a Szabadság tér közötti kis udvarok, átjárók visszamaradt terület lennének a megújult belvárosban, ami már csak azért is kellemetlen, mert a helyi lakosok egyik fő útvonalába esnek. Felmerült, hogy Veszprém egyik történelmi sajátossága az egyházi központi szerep, amelyre építkezni kell a jövőben, többek között a turizmus területén is, hogy ne csak tartalék helyszín legyünk a Balaton-parton nyaralók számára az esősebb napokra. Problémaként jelentkezett az az állapot, hogy nincsenek turisztikai pályázatok, így az ilyen irányú fejlesztéseket is be kell csatornázni a gazdaságélénkítést szorgalmazó kiírásokba. Erre az önkormányzat is nyitott, nem véletlen, hogy egyedülállóan nagy számú konzorciumi partner bevonásával valósult meg a belvárosi rehabilitáció első projektje is.
