Dr. Regenye Judit az őskori kutatások eredményeiről számolt be. Elmondta, írásos emlékek nincsenek ebből a korból, ezért csak a tárgyi emlékekből következtethetünk a rituálékra. Elhangzott, a leletek bizonyítják, hogy az őskőkori emberek már hittek a mágiában és a lélekben is. Voltak közösségi temetések, a sírokat pedig tudatosan tájolták valamilyen irányba.
Az újkőkor emberének a letelepedés és a földművelés kialakulásának hatására a gondolkodása átalakult, megjelent a ma is ismert agrárkultusz. Az előadó ehhez kapcsolódóan bemutatott néhány leletet, amelyekre Bakonyszücsön bukkantak. Megtudhattuk, többek között találtak egy vésőt és egy szobrot is, amiket egy kővel festettek vörösre. A tárgyak feltehetően egy építési áldozat kellékei voltak. A szobor az embert helyettesítette, míg a vörös festés a vért.
dr. Regenye Judit
Csirke Orsolya a római kor vallási életéről beszélt bővebben. Közölte, itt már több írásos emlék is a rendelkezésünkre áll, így az ezt kutató régészeknek könnyebb dolguk van. Megtudhattuk, etruszk hatásra három isten emelkedett ki a többi közül: Jupiter, Juno, és Minerva. A harmadik századra még 12 isten kapott kiemelkedő szerepet. A régész elmondta, a kor embereinek a felsőbb hatalmakkal némileg távolságtartó volt a kapcsolata. A földműves megáldatta a gabonát a templomban, majd ha bő lett a termése, hálából áldozatot mutatott be. A hellenizmus hatására a 3. században megjelentek, és rohamosan elterjedtek a misztériumvallások, melyekben az emberek sokkal bensőségesebb viszonyt ápoltak a felsőbb hatalmakkal. Ez a felfogás később hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez is – hangzott el.
Dr. Perémi Ágota a népvándorlás korának vallási viszonyairól szólt néhány szót. Megtudhattuk, a langobárdok vezetői közül már sokan követték a keresztény vallást, azonban nagyon elterjedt volt még az ősi hitvilág is. Az utánuk idetelepedett avaroknál, majd a honfoglaló magyaroknál is megfigyelhető ez a kettősség. Ezek a népek alapvetően sámáni hitet követtek, a túlvilágot pedig az élet folytatásaként fogták fel. Ennek a következménye, hogy a holtak mellé használati tárgyakat és állatok csontját is temették. A sírokban gyakran találtak azonban kereszteket és egyéb kereszténységre utaló jeleket is – fejtette ki a régész.
dr. Perémi Ágota
Pintér László a magyar királyság korai évszázadaiban jelenlévő vallási viszonyokról beszélt. Elmondta, Szent István volt az első magyar vezető, aki tűzzel-vassal próbálta terjeszteni a kereszténységet, azonban ez a folyamat nem volt zökkenőmentes. A viszonyok Szent László uralkodása során szilárdultak meg, ekkor szűntek meg a pogánylázadások, és lett a kereszténység általánosan elfogadott mindenhol. Akkoriban az elhunytakat a templomok körül található, valamilyen módon elhatárolt szentelt földben helyezték örök nyugalomra. Ha ez a temető megtelt, a régi csontvázakat elmozdították. Ezekbe a sírokba már nem kerültek használati tárgyak, a pogány hitvilág teljesen visszaszorult – árulta el az előadó.
