Az érsek egy történelmi visszatekintéssel kezdte előadását: a császárok és királyok folyamatosan megpróbáltak minél nagyobb befolyást gyakorolni az egyházra. A pápák megválasztását egészen 1903-ig a világi uralkodók is megvétózhatták. Érdekesség, hogy egy olyan egyházfő szakított ezzel a szokással, aki maga is egy vétó során került a Vatikán élére.
A világi és egyházi hatalmak közötti konfliktus többször is kiélesedett. Az érsek példaként említette a IV. Henrik és VII. Gergely pápa között vívott invesztitúra harcot, aminek középpontjában az egyházi méltóságok kinevezése állt. Mária Terézia is igyekezett minél jobban beleszólni a vallási élet működésébe.
Az előadó kijelentette, a történelem során a kereszténységet rengeteg atrocitás érte. A kínai bokszerlázadás során 30 ezer keresztényt öltek meg, a francia forradalom idején pedig a szabadság nevében üldözték őket – sorolta az érsek. Manapság Indiában törnek az életükre a helyi nacionalisták.
Különbséget kell tenni manapság a liberális és az ultraliberális gondolkodás között. Az érsek kijelentette, a liberalizmus magában jó, hiszen szükség van a szabadságra, hogy az ember a szeretetben és erkölcsösen tudjon élni. Azonban az ultraliberalizmus egy diktatórikus gondolkodásmód, diktatúrát pedig egy normális ember sem akar – húzta alá.
Ma az országban 30 egyház kap az államtól támogatást. Az érsek felidézte, Gyurcsány Ferenc írt neki egy levelet, amiben azt fejtette ki, hogy ha egy vallási közösség nem kap támogatást, akkor ott nincs vallásszabadság. Franciaországban egy egyház sem kap támogatást, Skandináviában pedig államvallás van, azonban itt nem panaszkodik senki a vallásszabadság hiányára – hangzott el.
Az érsek kijelentette, az egyház és az állam közötti kapcsolatban két olyan szélsőség van, ami semmiképp sem vezet jóra. Az egyik a teljes egybeolvadás, ahol vagy a papok dirigálnak a világi hatalomnak, vagy fordítva, a másik pedig a teljes szétválasztás, ahol az egyházat igyekeznek távol tartani a politikától. Úgy tűnik, sajnos az Európai Unió az utóbbi irányba halad.
Pedig ha az egyház és az állam konstruktívan működik együtt, az mindkét fél érdekét szolgálja – hangsúlyozta az érsek. A vallás hatalmas szerepet játszott az európai kultúra megteremtésében és játszik ma is az emberek életében, ezért egy politikus sem hagyhatja figyelmen kívül. Habár az Európai Unióban nem erre haladnak a dolgok, Magyarországon szerencsére létezik ez a konstruktív együttműködés – zárta előadását dr. Márfi Gyula.
A rendezvény a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár szervezésében jött létre.
