Kocsis Károly elmondta, a '80-as évektől végeznek etnikai kutatásokat a Kárpát-medencében honismereti céllal. Korábban ilyen felméréseket 1945 előtt készítettek, de akkor még a területi revízió miatt dolgoztak rajta. Ezek a régi térképek nagy segítséget jelentettek nekik és munkatársainak a kutatásban - tette hozzá.
Elmondta, az első felmérésük 1495-ből származik. Elhangzott, megnehezítette a kutatók munkáját, hogy a felvilágosodás előtti időkben még nem létezett a mai értelemben vett nacionalizmus. Főleg a földrajzi nevek írásából és a családnevekből próbáltak következtetni egy adott település etnikai képére – árulta el az előadó. Megtudhattuk, az eredmények szerint ekkor még a Kárpátok teljes népességének 2/3 része magyar volt.
Azonban a török hódítás, majd a Rákóczi-szabadságharc hatására az 1784-es népszámláláson a magyar ajkúak csupán 1/3 részét tették ki az itt élőknek. Pont a modern nacionalizmus születésénél kerültünk demográfiai gödörbe – jelentette ki Kocsis Károly.
Elhangzott, a nemzettudat megszületése után megindult a népesség kiegyenlítődése és lassan ismét a magyar lett a domináns nyelv. Azonban ez sem tudta megmenteni Székelyföld elszakadását a fő területtől – tette hozzá az előadó.
A népesség kiegyenlítődését az 1918-as trianoni békediktátum állította végül meg. Ennek hatására a Magyarországon belüli magyarság aránya elkezdett megnövekedni, a határon kívül esőké pedig csökkenni. Ez a folyamat azóta már csak rövid időre fordult vissza 1938 és 1944 között. Hatalmas átalakulásokat hozott emellett még a holokauszt és a német kisebbségek deportálása a háború után.
Az előadáson Kocsis Károly közölt némi információt a rendszerváltás óta jelen levő tendenciákról. Megtudhattuk, egyre kevesebben tüntetik fel a népszámlálási kérdőíveken az etnikai származásukat. Elhangzott, a cigány népesség növekedése lassulni látszik, azonban 20-30 év múlva még így is megjelenhetnek cigány többségű járások.
Az előadó végül egy különböző Kárpát-medencében élő népeket ábrázoló képpel búcsúzott. Elmondta, remélhetőleg sikerül megőrizni a térség sokszínűségét, hiszen ez hatalmas kincs lehet, ha megtanulunk toleránsak lenni.
