Reménykednek, hogy megindul a GDP
Az első fél évre a Pénzügyminisztérium 803,3 milliárd forint hiányt prognosztizál, ami a GDP 2,9 százaléka. Az éves pénzforgalmi államháztartási előrejelzésen nem változtatott a PM, a hiány továbbra is a GDP 4 százalékával egyenlő, összege 1098 milliárd forint. (A korábbi hiányprognózis 1099,6 milliárd forint volt.) Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy az első negyedévi, a vártnál 60 milliárddal kedvezőbb egyensúlyi helyzet az év végi hiányban nem érződik majd. Ennek egyik oka, hogy a szaktárca kalkulációja szerint az állampapír-piaci hozamok emelkedése miatt az idei kamatkiadások 53 milliárd forinttal meghaladják majd a tervezettet, amiből 30 milliárd forintot már korábban beterveztek, most ezt további 23 milliárddal kellett megtoldani – mondta Keller. Emellett 1,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány a közelmúltban, ami 30 milliárd forintos többletkiadást eredményez – tette hozzá. Ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi 1,3 százalék után idén 2,4 százalékkal nő, ezen belül a beruházók várhatóan 4 százalékkal bővülnek – ismételte meg a tárca makrogazdasági prognózisát az államtitkár. A kormány a BKV-val kötött megállapodása szerint évente több mint 50 milliárd forint támogatást nyújt – felelte egy kérdésre az államtitkár, idén például 32 milliárd forint normatív támogatást és 21 milliárd forint árkiegészítést ad a költségvetés.
A kormány ugyanakkor kész tárgyalni a főváros vezetésével, s amennyiben csütörtök délután a PM megkapja a tárgyaláshoz szükséges anyagokat, akkor szombat reggel tárgyalóasztalhoz tud ülni a PM, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Fővárosi Önkormányzat vezetőivel – jelezte a várható menetrendet Keller.
A versenyszférában bekövetkezett első kéthavi bruttó átlagkereset 12,1 százalékos, illetve a rendszeres kereseteket kifejező 9,6 százalékos növekedési ütem nem ad okot az aggodalomra – felelte egy kérdésre Kovács Álmos. A szakállamtitkár szerint a bérstatisztika „rendkívül zajos”, s a növekedés egyik oka a 2008 januárjában életbe lépett minimálbér- és bérminimum-emelés lehetett. Kovács Álmos úgy látja, hogy az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban (OÉT) létrejött 5–7,5 százalékos béremelési ajánlás felső határa körüli béremelkedés valósulhat meg 2008-ban a versenyszférában.
