Magyarország korábban a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltaknak megfelelően visszafogta – a vállalt 6%-on túl további mintegy 26%-kal csökkentette - az üvegházhatású gázok kibocsátását, így 2008 és 2012 között lehetősége van arra, hogy a megtakarított ún. kibocsátási kvóta értékesítésével magyar klímavédelmi beruházásokhoz teremtsen forrásokat. Hazánk az 1990-es évek ipari szerkezetváltásának is köszönhetően mintegy 70-80 millió kibocsátási kvótát takarított meg, melyet részben értékesíthet, részben tartalékol majd. A kvóta értékesítésből származó bevételeket hazánk kizárólag klímavédelmi célokra fordíthatja.
Idén szeptemberben Magyarország a világon elsőként értékesített többlet kibocsátási kvótákat. A nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben 2 millió magyar kibocsátási egységet értékesítettünk Belgiumnak, az így befolyt bevételeket a környezetvédelmi minisztérium pályázati úton kizárólag klímavédelmi célokra fordítja majd. A klímabevételekből - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia prioritásaival összhangban – a zöldtárca egy olyan támogatási rendszert működtet majd, amely mérhető módon segíti elő többek között a lakossági és közszféra kibocsátás-csökkentését. „A kibocsátási kvóták értékesítésével és az erre épülő Zöld Beruházási Rendszerrel hazánk nemzetközi viszonylatban is az elsők között van, és segítségével komoly előrelépést érhetünk el a klímavédelemben” – hangsúlyozta Szabó Imre miniszter.
A lakossági és a közszférában rejlő energiahatékonysági lehetőségek kihasználása nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Számítások szerint az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8%-át jelenti. A hazánkban elfogyasztott energia 38 %-át a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához.
A Zöld Beruházási Rendszer többek között a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának javítását célzó programokhoz, valamint megújuló energiát használó rendszerek kiépítéséhez nyújt majd támogatást. A klímavédelmi program keretében lakások, házak és közintézmények energiahatékony felújítására, megújuló energia felhasználására, valamint új építésű energiahatékony épületek és passzívházak kialakítására lehet majd pályázni. Támogathatóvá válik például a szigetelés, a nyílászárók cseréje, a hővisszanyerős szellőzés, a nyári hővédelem, napkollektorok alkalmazása, földhőcserélős levegő előmelegítés. A távlati tervek között szerepel a kis- és középvállalatok innovatív kibocsátás-csökkentő beruházásainak támogatása is a Zöld Beruházási Rendszer keretében.
