A biológiai biztonság kérdéséről a 2003. szeptember 11-én hatályba lépett Cartagena Jegyzőkönyv rendelkezik. A Jegyzőkönyvet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992) keretein belül létrehozott munkacsoport dolgozta ki és hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed (kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, melyeket más egyezmények szabályoznak). Magyarország 2004-ben csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz, melynek fő célja, hogy szabályozza a genetikailag módosított szervezetek forgalmazását, kezelését és felhasználását. Emellett aktívan közreműködik az élővilág és az emberi egészség védelmében, illetve a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködésben.
Az első genetikailag módosított növényt 1983-ban állították elő. Azóta a világ számos országában több mint 100 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket, melyekkel olyan új tulajdonságokkal rendelkező egyedek is környezetünkbe kerülhetnek, amelyek természetes úton nem keletkeztek volna, illetve a hagyományos nemesítés módszereivel nem állíthatók elő (pl.: idegen fajok közötti génátvitel). A genetikailag módosított szervezetek környezetbe bocsátása előtt ezért részletes és átfogó ellenőrzésre és hatásvizsgálatra lenne szükség, hisz e nélkül a genetikai módosítások közvetlen és közvetett hatásukkal veszélyeztethetik az élővilágot, azon keresztül pedig magát az embert. A nemzetközi és nemzeti törvények szigorúan szabályozzák az új szervezetekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzését, azonban egyes országok között óriási különbségek vannak ennek alaposságát és részletességét tekintve.
A pályázattal kapcsolatban további információk találhatók a Biológiai Sokféleség Egyezmény hazai honlapján (http://biodiv.kvvm.hu); érdeklődni pedig a biodiv@mail.kvvm.hu címen vagy a (06-1) 395-68-57 telefonszámon lehet.
