A jog, a kötelesség és a felelősség kultuszát akarjuk megteremteni Magyarországon – folytatta –, s ennek három nagy témakörét kell megteremteni. Az első az ún. objektív felelősség, amely (bár sok vita volt körülötte) már megvalósult. A második csoportba tartoznak azok a jogalkotási törekvések, amelyeken most dolgoznak. Ide tartozik a KRESZ módosítása. Kétségtelen – magyarázta –, hogy a jelenlegi nehezen tanulható, bonyolult joganyag. Ezen kell változtatni. A csaknem kész állapotú KRESZ még egy kisebb terjedelmű módosítás. Ez elsősorban a gyalogosok és a kerékpárosok fokozott védelméről szól. Nevezetesen: ha a gyalogos megáll a „zebra” közvetlen közelében, akkor a jármű vezetőjének meg kell állnia. Az egyre divatosabb kerékpározást is segíteni akarja a KRESZ: a12 év alatti kerékpárosoknak kötelezően bukósisakot kell majd viselniük.
Érdekességként a kormánybiztos elmondta, hogy nem kapott többséget az a szabályozási törekvés, hogy a motoros előregurulhasson piros lámpánál.
Szigorodik a rendszám „sorsa” is. Ha az szabálytalanul van fölhelyezve, akkor a rendőr mérlegelés nélkül elveheti a jármű forgalmi engedélyét (a szerkesztő megjegyzése: a sebességet a legtöbb esetben szemből mérik, így a motorosok előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. A Vehír kérdésére Kondorosi Ferenc kijelentette: nem tervezik, hogy a motorok elöl is kapjanak rendszámot).
A jogalkotók szerint meg kell nehezíteni a jogosítványszerzés lehetőségét a 17 és 25 éves életkor közöttiek számára. A szakemberek gondolkodnak a próbajogosítvány bevezetésén, mi több: a pszichológiai alkalmassági vizsgálat kötelezővé tételét. A képzést és a vizsgáztatást is nehezebbé, „komolyabbá” kell tenni – mondta a kormánybiztos.
A továbbiakban szeretnék bővíteni az objektív felelősség körét (pl. buszsáv használata, mozgássérültek parkolóhelye stb.).
A harmadik kategória a szisztematikus rendőri jelenlét, de – magyarázta Kondorosi – mert a közlekedés biztonsága nemcsak a rendőrség feladata, nagyban kívánnak az önkormányzatokra is támaszkodni (jelzőtáblák kihelyezése, közlekedési ismeretek oktatása stb.).
A folytatásban a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi igazgatója, Váradi Károly ezredes arról szólt, hogy 2000-től aggasztóan emelkedett Veszprém megyében (is) a balesetek száma, ám a bevezetett intézkedések hatására idén már megtört ez a negatív tendencia: 5%-kal csökkent a személyi sérüléssel járó, s ezen belül 26%-kal a halálos kimenetelű balesetek száma.
A sajtótájékoztatón szóba került a sok vitát megélt
Jutasi úti és Budapest úti kamerás kereszteződés. Kondorosi Ferenc
hangsúlyozottan magánvéleményét mondta el. Eszerint rendszeresen közlekedik
Veszprémben (az egyetemen oktat – szerk.) gyalogosan és járművel is. Kijelentette:
„nem tisztem, hogy minősítsek egy konkrét eljárást, de magánemberként az a véleményem,
hogy azt az átkelőhelyet különösen védeni kell. Az ilyen helyszínek
kiválasztása közlekedéspolitikai kérdés, amelyben az önkormányzatoknak és a
rendőrségnek közös szerepe, felelőssége van. Az önkormányzatoknak alkotmányos
kötelezettségük, hogy az ilyen helyszínek kiválasztásában közreműködjenek, a
rendőrség számára impulzusokat adjanak. Én úgy ítélem meg, hogy az alkalmazott
eljárás az elérni kívánt céllal szükségszerű és arányos viszonyban van, de a
konkrét kérdéseket minősíteni, véleményezni nincs hatásköröm."
