Az alapterület csak az első támpont
Gyakran használnak egyszerű watt/négyzetméter alapú becslést, de ez legfeljebb kiindulási pont. Egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal rendelkező lakás fűtési igénye jóval alacsonyabb lehet, mint egy hasonló méretű, régi épületé. A pontos szükségletet ezért nem érdemes egyetlen szorzóból levezetni, ugyanaz a 60 négyzetméter két különböző házban egészen más teljesítményt kívánhat.
Első becsléshez lehet négyzetméterenkénti teljesítménnyel számolni. Átlagos belmagasságú és átlagosan szigetelt lakásnál nagyjából 100 W/m² jó kiindulópont lehet, vagyis egy 20 m²-es helyiség esetén körülbelül 2 kW, 35 m²-nél pedig 3,5 kW körüli igénnyel lehet számolni. Ez azonban csak gyors becslés: jó szigetelésnél kevesebb, rossz nyílászárók, nagy üvegfelületek vagy magas belmagasság mellett több teljesítményre lehet szükség. A végleges méretezést ezért mindig az adott helyiség hőveszteségéhez kell igazítani, nem pusztán a négyzetméterhez.
Sokat számít a szigetelés és az ablakok állapota
A fűtési rendszernek folyamatosan pótolnia kell azt a hőt, amely az épületből távozik. Ha a falakon, födémen vagy rosszul záró ablakokon keresztül sok energia vész el, nagyobb fűtőteljesítmény szükséges ugyanannak a belső hőmérsékletnek a tartásához. Egy korszerű épületben kisebb a hőveszteség, míg egy régi, szigeteletlen lakásnál hideg időben jóval nagyobb lehet az igény. A nyílászárók mérete és műszaki állapota szintén sokat nyom a latban.
A belmagasság miatt sem mindegy, mit jelent ugyanaz a négyzetméter
Két azonos alapterületű lakás között jelentős eltérés adódhat, ha az egyik belmagassága 2,6, a másiké pedig 3,8 méter. A magasabb helyiségben nagyobb légteret kell felfűteni, ezért például egy polgári lakásnál az alapterület alapján végzett becslés könnyen pontatlan lehet. A nagy belmagasság a hő eloszlását is befolyásolja, hiszen a felmelegedett levegő felfelé áramlik.
A lakás épületen belüli helyzete is befolyásolja a hőigényt
Más körülmények között van egy középső emeleti lakás, amelyet több oldalról fűtött helyiségek vesznek körül, mint egy földszinti vagy legfelső szinti otthon. A külső falak száma, a fűtetlen pince vagy a tető közelsége növelheti a hőveszteséget. A tájolás is számít: a napsütötte helyiségek bizonyos időszakokban számottevő hőnyereséget kaphatnak, míg egy árnyékosabb lakás kevésbé tud profitálni ebből.
A berendezést a valós hőigényhez kell választani
Ha például split klíma is része a fűtési rendszernek, a névleges teljesítményt nem célszerű automatikusan az alapterülethez igazítani. A készüléknek az adott helyiség tényleges fűtési igényéhez kell illeszkednie. A Meleget.hu választékában szereplő modellek összehasonlításánál ezért a teljesítményadatok mellett az adott lakás adottságait is figyelembe kell venni. A túl kis berendezés hidegben tartósan nagy terheléssel működhet, a jelentős túlméretezés pedig szintén ronthatja a működés hatékonyságát.
A kinti hőmérséklettel is számolni kell
A fűtést nem egy enyhe őszi napra kell méretezni. A rendszernek a hidegebb téli időszakban is fedeznie kell az épület hőveszteségét, amikor odakint tartósan alacsony a hőmérséklet. Split klíma esetén ezért azt is meg kell nézni, mekkora fűtőteljesítményre képes a készülék hideg időben. A katalógusban feltüntetett névleges adat ugyanis jellemzően meghatározott mérési körülményekhez tartozik, és a tényleges teljesítmény a külső hőmérséklettel változhat.
A jó méretezés tehát nem ott ér véget, hogy hány négyzetmétert kell felfűteni. A szigetelés, a nyílászárók, a belmagasság, a lakás fekvése és a várható téli hőmérséklet együtt határozza meg a szükséges teljesítményt. Biztosabb kiindulópontot ad a hőveszteség kiszámítása, majd az ehhez illő berendezés kiválasztása a Meleget.hu kínálatából.