Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában mutatta be a 2027-es költségvetés tervezetét. A kormányfő "az igazságosság és a fejlődés", valamint "Magyarország újjáépítésének" költségvetéseként hivatkozott az elkészült dokumentumra, melyet a héten továbbítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A bejelentett intézkedések legfontosabb pontjai a következők:
- Adócsökkentés a munkavállalóknak: 680 ezer forintos havi jövedelem alatt csökken a személyi jövedelemadó, ami mintegy 2,5 millió embert érint. Ez a minimálbér esetében havonta 20 ezer forintos többletjövedelmet jelent. A minimálbér jövedelemadója 9 százalékra csökken.
- Családtámogatások növelése: A családi pótlék összege 2027-től a duplájára nő. Az édesanyák szja-mentessége a jövőben havi bruttó 1 millió forintos jövedelemig marad érvényben. Nem változnak a babaváró hitel, a csok, a falusi csok és a rezsicsökkentés szabályai. Emellett új, hárompilléres lakástámogatási rendszert, a Wekerle plusz programot is elindítják.
- Bérrendezés a közszférában: Jelentős, 17 százalékos átlagos béremelésre számíthatnak az egészségügyi szakdolgozók, 15 százalékosra a rendvédelemben dolgozók, míg a nevelést és oktatást közvetlenül segítők (NOKS) bére 21,5 százalékkal, a kulturális dolgozóké pedig 10,7 százalékkal emelkedik.
- Nyugdíjak és szociális juttatások: A minimálnyugdíj összege 120 ezer forintra emelkedik, és sávos emelést hajtanak végre az alacsonyabb nyugdíjak esetében. Bevezetik a nyugdíjas Szép-kártyát az 500 ezer forint alatti ellátásban részesülők számára. A szociális és gyermekvédelmi intézmények finanszírozása 27 százalékkal bővül, az ágazat dolgozói pedig 17,8 százalékos béremelést kapnak. Emellett a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is 10 százalékkal nőnek.
- Egészségügy fejlesztése: Az állami egészségügy finanszírozása jövőre 510 milliárd forinttal nő. Külön forrás jut a kórházi étkeztetés javítására és a kórházak klimatizálására.
- Közlekedés és infrastruktúra: Jelentős, 331 milliárd forintnyi uniós forrást fordítanak vasúti és közlekedési fejlesztésekre. Új IC és HÉV szerelvényeket szereznek be, valamint elindul a 10 legfontosabb vasútállomás felújítása. 400 milliárd forint jut közútfejlesztésre, folytatódik a mohácsi Duna-híd építése, az M1-es bővítése és az M49-es építése.
- Energetika és fenntarthatóság: "Energiaforradalmat" hirdettek az áramhálózat és az energiatároló kapacitások fejlesztésével, amire összesen 868 milliárd forintot szánnak. Új otthonkorszerűsítési program indul, mely 2030-ig 120 ezer családnak nyújt támogatást. Emellett átfogó vízmegtartási program is kezdetét veszi, a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések uniós forrása 221 milliárd forintra nő.
- Vállalati és gazdasági intézkedések: Növelik a 180 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok társasági adóját, és átalakítják a kiskereskedelmi adót, melynek keretében az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevétel sávjában 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be. Az 1 milliárd forint alatti árbevétel továbbra is adómentes marad. Emelik a bányajáradékot és 3,75 százalékos reklámadót vezetnek be. Kivezetik az árrésstopot, és megszüntetik a sport tao finanszírozását, amit 150 milliárd forintos közvetlen támogatással váltanak fel.
- Önkormányzatok: Az önkormányzatok támogatása 64 milliárd forinttal nő, míg a szolidaritási hozzájárulás 62 milliárd forinttal csökken.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a költségvetés hiányát jövőre 4,9 százalékra mérséklik.
