Nem először találkoztak építészek, szakemberek és a szakmával még csak ismerkedő fiatalok a Táncsics falai között. Az Építészet Világnapjához kötődő rendezvényt immár nyolcadik alkalommal szervezték meg, és az évek alatt a középiskolai előadóktól egészen az ország legismertebb építészeiig bővült a meghívottak köre. Az idei szakmai nap központi témája az időtálló építészet volt.
Kövesdi Anett, a Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgatója
A megnyitón Kövesdi Anett, a Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy a Táncsicsban az építészet nem csupán egy oktatott szakma, hanem egy olyan szakmai kultúra, amelyet az oktatók igyekeznek továbbadni a következő generációnak. Szerinte különösen fontos, hogy a diákok olyan alkotókkal találkozhassanak személyesen, akik nemcsak épületeket terveztek, hanem az elmúlt évtizedek magyar építészeti gondolkodását is alakították. Hajdúné Medgyesi Andrea, a Táncsics Mihály Technikum igazgatója betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, ezért köszöntőjét felolvasták. Szabó Zoltán, a Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarájának elnöke a főépítészek szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, egy település épített környezetének alakításához önmagában egy ismert név kevés. Helyismeretre, következetességre és olyan szemléletre van szükség, amely hosszú időn keresztül képes képviselni ugyanazokat az értékeket.
Nemcsak épületet, várost is terveznek
Varga Tamás, Veszprém alpolgármestere szerint egy ezeréves városban különösen nagy felelősség építészetről beszélni. Veszprém minden korszakából maradtak olyan épületek és városi terek, amelyek az adott kor gondolkodását őrzik, miközben a város folyamatosan változik. Veszprém Szerinte a mai feladat az, hogy az új beavatkozások mellett megmaradjanak azok az értékek is, amelyek Veszprémet egyedivé teszik. A várostervezés ráadásul nem kizárólag épületekről szól. Arról is dönt, hol találkozunk egymással, hol töltjük a szabadidőnket, vagy éppen milyen érzés végigsétálni egy utcán.
Varga Tamás, Veszprém alpolgármestere
A fenntarthatóságot, az élhetőséget és a vízmegtartást már nem jövőbeli problémaként említette. Ezek szerinte jelenleg is olyan kérdések, amelyekre az építészeknek és a városfejlesztéssel foglalkozóknak választ kell találniuk. Varga Tamás azt is kiemelte, hogy a város a szakemberek tudására és együttműködésére a következő években is számít. A cél az, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kerüljön.
Közel 270 helyi védett épület van Veszprémben
A szakmai naphoz a Nyitott szemmel című kiállítás is kapcsolódott, amelyet Sulyok Balázs Ede városi főépítész nyitott meg. A tárlat olyan veszprémi építészeti értékeket mutat be, amelyek mellett sokszor úgy sétálunk el, hogy észre sem vesszük őket. A főépítész elmondása szerint Veszprémben jelenleg közel 270 helyi védelem alatt álló épület található, számuk azonban az elmúlt időszakban inkább csökkent. Van, amelyiket időközben lebontották, más épületeket pedig annyira átépítettek, hogy az eredeti, védelemre érdemes értékeik részben vagy teljesen eltűntek.
Sulyok Balázs Ede, városi főépítész
A város idén támogatási lehetőséget is biztosított a helyi értékek megőrzésére. Az érintett épületek tulajdonosai többek között homlokzatok, nyílászárók, kémények és kerítések felújítására pályázhattak. A támogatás a költségek felét fedezheti, legfeljebb egymillió forintig. A felhívásra tizenöt pályázat érkezett. Sulyok Balázs Ede szerint a helyi védelem nem valami lezárt lista. Ha valaki olyan épületet talál a városban, amely szerinte értéket képvisel, jelezheti azt az önkormányzatnak, a szakmai vizsgálat után pedig akár védelem alá is kerülhet. A kiállítás üzenetét végül néhány szóban foglalta össze. Érdemes nyitott szemmel járni, mert sokszor éppen a legegyszerűbb házak őrzik egy város karakterének fontos részleteit.
Negyvenhat év egy könyvben
A délelőtti program egyik kiemelt vendége Skardelli György volt. A Kossuth díjjal és Ybl díjjal elismert építész többek között Pro Architectura és Prima Primissima díjat is kapott, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint a KÖZTI stúdióvezetője. A szakmai napon a tavaly megjelent könyvéről beszélgettek vele, amelyben saját építészi pályájának 46 évét foglalta össze. Skardelli György elmondta, a kötetet nem üzleti szándékkal készítette. Sokkal inkább szerette volna leírni mindazt, amit egy hosszú pálya alatt megtapasztalt. A gyerekkortól az építésszé válásig, a tervezés során megvívott szakmai küzdelmeken át egészen addig, hogyan lesz végül egy papírra rajzolt gondolatból valódi épület.
"sokszor éppen a legegyszerűbb házak őrzik egy város karakterének fontos részleteit"
Arra a kérdésre, van e olyan munkája, amely különösen közel áll hozzá, nem tudott egyetlen épületet kiemelni.
Mint mondta, minden tervét teljes erővel készítette, ezért számára egy kisebb fogadóépület éppen úgy fontos, mint egy több százezer négyzetméteres stadion. Skardelli György nevéhez olyan nagyszabású sportlétesítmények is kapcsolódnak, mint a Puskás Aréna és az MVM Dome. Közti
A pályaválasztás előtt álló fiataloknak sem próbálta könnyű szakmaként bemutatni az építészetet.
Úgy fogalmazott, aki igazán jó épületet szeretne létrehozni, annak jóval több energiát kell beletennie a munkába, mint amit egy hagyományos nyolcórás állás megkövetel. Cserébe ott van az alkotás élménye. A terv először csak papíron létezik, aztán egyszer csak elkezd kinőni a földből. Amikor pedig a terek, a tömegek és a felületek valóban úgy jelennek meg, ahogyan azokat az építész korábban elképzelte, az szerinte nehezen összehasonlítható érzés. Skardelli ma már jóval kevesebb aktív tervezői feladatot vállal. Továbbra is rendszeresen bejár a KÖZTI irodájába, ahol elsősorban azoknak a kollégáknak segít tanáccsal, akikkel korábban együtt dolgozott.
A szakmai nap programja a délelőtt folyamán Turi Attila előadásával folytatódott, majd a veszprémi várnegyed megújítása, a főépítészi munka, valamint a 2027 es Tumler emlékév is terítékre került.
