A 2025. augusztus 11-i eset után a francia üzemeltető, az EDF jelentős összeget fordított a szűrőrendszer átalakítására, hogy csökkentse egy hasonló incidens esélyét. A beruházás azonban nem bizonyult elegendőnek, hiszen napra pontosan tizenkét hónappal később, 2026. augusztus 11-én ismét olyan mennyiségű medúza került a rendszerbe, hogy az erőmű működését korlátozni, majd leállítani kellett.
A Gravelines az Északi-tenger vizét használja a reaktorok hűtéséhez, és normál működés mellett nagyjából ötmillió háztartás energiaellátására elegendő villamos energiát termelhet. A medúzák azonban a vízbevezető rendszerben összegyűlve eltömíthetik a szűrőket, így a hűtéshez szükséges víz megfelelő áramlása veszélybe kerülhet.
A jelenség hátterében részben a tengerek melegedése is állhat. A magasabb vízhőmérséklet kedvezhet azoknak a planktonoknak és kisebb tengeri élőlényeknek, amelyek a medúzák táplálékául szolgálnak. Ha több táplálék áll rendelkezésükre, a medúzák állománya is gyorsabban növekedhet, ami nyáron különösen látványos rajzásokat eredményezhet.
Az EDF a probléma kezelésére most fokozott megfigyelést alkalmaz: halászhajók járőröznek az erőmű körüli vizeken, hogy észleljék és lehetőség szerint távol tartsák a medúzarajokat. A tervek szerint az erőmű a következő napokban visszatérhet a teljes kapacitású működéshez.
Nem először okoznak gondot a medúzák
A Gravelines esete korántsem példa nélküli. Tengervizet használó erőművek működését korábban Skóciában, Japánban, Svédországban, Kínában és az Egyesült Államokban is megzavarták már a hatalmas medúzarajok.
A probléma főként a nyári hónapokban jelentkezhet, amikor a part menti vizek felmelegszenek, és kedvezőbbé válnak a medúzák számára. A kutatók ezért olyan előrejelző rendszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek időben jelezhetnék a nagyobb rajok közeledését, így az érintett erőművek felkészülhetnének az érkezésükre.
