A Balaton körül elhelyezett sárga villogók nem azt jelzik, hogy már biztosan szakad az eső. A rendszer elsősorban a várható szélerősödésre figyelmeztet, ráadásul a jelzést általában fél–másfél órával a veszélyes szél megérkezése előtt adják ki. Elsőfokú viharjelzésnél 40 és 60 kilométer/óra közötti, másodfoknál 60 kilométer/órát meghaladó szélre lehet számítani. A jelzőrendszer minden évben április 1. és október 31. között működik. A meteorológiai jelzést a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki, a lámpák működtetéséről pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gondoskodik. A Balatont nyugati, középső és keleti medencére osztják, ezért előfordulhat, hogy az egyik térségben még nincs jelzés, miközben egy másik medencében már első- vagy másodfok van érvényben.
Elsőfokú viharjelzés: percenként 45 villanás
Amikor a sárga lámpák percenként 45 alkalommal villannak fel, elsőfokú viharjelzés van érvényben. Ez még nem teljes vízre lépési tilalom, de a parttól számított 500 méteres határt már nem szabad átlépni sem úszva, sem csónakkal, sem vízi sporteszközzel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fürdőzőnek vissza kell húzódnia a parthoz közeli vízbe. Nem érdemes azonban centizni az 500 métert: mire a szél valóban megérkezik, a hullámzás gyorsan megerősödhet, a part pedig jóval távolabbinak tűnhet, mint nyugodt időben. A gumimatrac és a vízibicikli használata jogilag fürdésnek számíthat, így ezekkel is ugyanúgy figyelni kell a jelzésre.
Másodfokú viharjelzés: percenként 90 villanás
A percenként 90 felvillanás már másodfokú viharjelzést jelent. Ilyenkor fürödni tilos, és csónakkal vagy vízi sporteszközzel sem szabad közlekedni. Aki már a vízen van, annak nem a horgászatot vagy a túrát kell befejeznie, hanem haladéktalanul biztonságos partra kell jutnia. Nem érdemes abból kiindulni, hogy még süt a nap, vagy a part felől nem látszik zivatar. A viharjelzés a szélveszélyre vonatkozik, amely csapadék nélkül is komoly hullámokat és gyors elsodródást okozhat.
Mi vonatkozik a SUP-osokra?
A SUP a szabályok alkalmazásakor vízi sporteszköznek számít. Elsőfokú jelzésnél legfeljebb 500 méterre lehet eltávolodni vele a parttól, másodfokú viharjelzés idején pedig nem szabad vele vízre menni. A már kint lévő SUP-osnak vissza kell indulnia a partra. A vízirendőrök rendszeresen mentenek elsodródott SUP-osokat, ezért a jelzést akkor is komolyan kell venni, ha valaki magabiztosan áll a deszkán. A biztonsági bokapánt használata önmagában nem helyettesíti a mentőmellényt. A rendőrség szerint a 14 év alattiaknak és az úszni nem tudóknak csónakban, kajakban vagy SUP-on is mentőmellényt kell viselniük. Másoknak is erősen ajánlott, különösen nyílt vízen vagy bizonytalan időjárásban.
Lehet horgászni csónakból viharjelzésben?
Elsőfokú viharjelzésben lehet csónakból pecázni, de csak a parttól számított 500 méteren belül. A horgásznak folyamatosan figyelnie kell a villogókat és az időjárást, hiszen egy lehorgonyzott csónakkal a visszaindulás több időt vesz igénybe, mint egy motorral haladó hajóval. Másodfokú jelzésnél csónakkal nem szabad a vízen maradni. Ilyenkor a horgászatot azonnal abba kell hagyni, a felszerelés rendezgetése helyett pedig el kell indulni a legközelebbi biztonságos kikötési pont vagy part felé. A mentőmellényt nem elég a csónak aljában tartani. Hirtelen borulásnál vagy rosszullétnél könnyen elérhetetlenné válhat, ezért biztonságosabb már indulás előtt felvenni.
Mi a helyzet a vitorlással?
A rendőrség tájékoztatásai a másodfokú viharjelzésnél fennálló általános közlekedési tilalom alól a vitorláshajókat kivételként említik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy viharos szélben minden vitorlással gond nélkül tovább lehet hajózni. A hajó vezetőjének a jármű állapotát, a személyzet tudását és az időjárást is mérlegelnie kell, a kisebb vagy sporteszköznek minősülő vitorlásokra pedig eltérő szabályok vonatkozhatnak. A biztonságos döntés másodfokú jelzés előtt az, hogy a vitorlás időben kikötőbe indul. Mire a 90-es villogás megjelenik, már nem biztos, hogy marad elég idő a nyugodt manőverezésre.
Mit tegyen egy egyszerű fürdőző?
Elsőfokú jelzésnél a parttól 500 méteren belül még szabad fürdeni, de gyenge úszóként vagy gyermekkel célszerű inkább sekély vízben maradni. Másodfokú jelzésnél teljes fürdési tilalom lép életbe, vagyis a bóján belül sem szabad a vízben maradni. Különösen veszélyes lehet a vízibicikliről vagy matracról történő ugrálás. Nem mindig ismert a vízmélység, a hirtelen hőmérséklet-változás pedig rosszullétet is okozhat. A rendőrség azt is tanácsolja, hogy a parttól távol senki ne ússzon vagy használjon fürdőeszközt egyedül. A legfrissebb állapot a HungaroMet balatoni oldalán, valamint a katasztrófavédelem viharjelző térképén követhető. Indulás előtt nem elég az általános időjárás-előrejelzést megnézni: azt is ellenőrizni kell, hogy a Balaton adott medencéjében milyen fokozat van érvényben. Baj esetén a 112 mellett a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság ingyenesen hívható 1817-es vízi segélyhívó száma is használható. Ilyenkor a lehető legpontosabban el kell mondani, hol tartózkodik a bajba jutott személy, milyen eszközzel van a vízen, és hány embert érint az eset.
Röviden a szabály
- Nincs villogás: a viharjelző rendszer alaphelyzetben van, de az időjárást ekkor is figyelni kell.
- Percenként 45 villanás: elsőfokú viharjelzés, fürdés, SUP-ozás és csónakázás csak a parttól számított 500 méteren belül.
- Percenként 90 villanás: másodfokú viharjelzés, fürödni tilos, csónakkal és vízi sporteszközzel nem szabad közlekedni.
