A rendezvényt Porga Gyula polgármester felszólalása nyitotta meg: a városvezető emlékezetett, hogy 2026-ban Veszprém Európa sportrégiójaként igyekszik elérni a mozgással töltött idő növelését. A politikus megjegyezte: szülőként mindannyiunkat nyomaszt a gyerekek digitális függősége. A mostani szülők jelentős része még az okostelefon megjelenése előtt nőtt fel, míg a mai gyerekek már egy digitális világba születtek bele. A veszélyeket nem mindig látjuk tisztán, a problémákkal azonban már az óvodásoknál is szembesülünk, ezért hasznos, ha szakemberektől kapunk segítséget – jegyezte meg a polgármester.
Ovádi Péter parlamenti képviselő gyakorló szülőként szembesül ezzel a problémával, amit gyakran hajlandóak vagyunk elbagatellizálni. Mégis komolyan kell venni, mert gyermekeinkre számos veszély leselkedik az online térben. A képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európa Sportrégiója programsorozat révén számos lehetőség adódik arra, hogy telefonmentesen töltsük közösen a szabadidőnket. Példaként említette Szokolai Lászlót, a Balaton Úszó Klub mesteredzőjét, aki az internet hatásairól tartott előadást a délután során. Ovádi megjegyezte: az úszás már csak azért is jó sport, mert a medencébe biztosan nem tudják magukkal vinni a telefonjukat a gyerekek.
A szakmai előadások előtt Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár tartott bevezetőt. Ebben többek között egy WHO-kutatásra hivatkozott, ami megállapította, hogy az egészségi állapotunkat legnagyobb mértékben az életmód befolyásolja, s csak jóval kisebb mértékben a genetika, a környezeti hatások vagy az egészségügyi ellátórendszer minősége. Fontos tehát, mit teszünk, és nagyon is lenne min változtatni.
“Az a helyzet, hogy a gyerekeink ma sokkal rosszabb állapotban vannak, mint a tíz-húsz évvel ezelőttiek, vagy amilyenben mi voltunk.”
Révész aggasztó statisztikákkal támasztotta alá állítását: a tanulók több mint negyede súlyproblémákkal küzd, a gyerekek egészségi állapota folyamatosan romlik, ahogy felnőnek: az ötödik osztályosok 11%-a tartozik a rossz egészségi zónába, míg a tizenkettedikeseknek már 39%-a. Az államtitkár kifejtette: a valódi életben túlféltjük a gyerekeket, pedig ha a felnövekvő gyerekek nem szembesülnek kihívásokkal, akkor felnőttként nem lesznek képesek megoldani a nehézségeket. Mindeközben a virtuális világban nem szabunk korlátokat, fogalmunk sincs, mit néznek a gyerekek a telefonjukon.
A kutatások szerint a gyerekek alvásideje drámaian csökkent, a társas kapcsolataik romlanak, sokkal rosszabban kommunikálnak, fizikai állapotuk és kognitív képességeik gyengébbek. Az igazán ijesztő a mentális állapotuk: húsz évvel ezelőtt egyetlen gyermekpszichiáter dolgozott a Bethesdában, ma huszonöt.
Az egész világ küzd ezzel a kihívással, és a szülők maguk sem mindig tudatosan használják az eszközöket – nem is csoda, hiszen az ellenoldalon képzett marketingesek és pszichológusok vesznek részt a termékfejlesztésben annak érdekében, hogy minél több időt töltsünk az eszközökkel. Ezért fontos, hogy a jogalkotók lépjenek. Ausztráliában már betiltották a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak, és már Európában is több helyütt tárgyalnak hasonló tárgyú törvényeket, például Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
Révész Máriusz néhány könnyen érthető és megfogadható tanáccsal is ellátta a szülőket, amiket ötven civil szervezet bevonásával fogalmaztak meg:
- Hároméves kor alatt ne nézzen a gyerek képernyőt!
- Tízéves kor alatt semmiképpen, 14 éves korig lehetőleg ne legyen okostelefonja!
- Tizennégy éves kor alatt ne regisztráljon a gyerek közösségi oldalra!
- Lefekvés előtt egy órával ne nézzen képernyőt!
- A hálószobában ne legyen ellenőrizetlenül okoseszköz!
A legfontosabb pedig az, hogy a szülő maga is gyakoroljon önmérsékletet, mert az ő példája tud utat mutatni a gyerek számára.



