A parlament Kovács Béla kisgazda 1947-ben történt letartóztatásának évfordulója kapcsán jelölte ki a februári dátumot, s lett ezzel emléknap. A rendezvényen jelen volt Balázs Sándor egykori meghurcolt. Az emlékezés koszorúit kivételesen az ünnepélyes beszédek előtt helyezték el a táblánál, hiszen az időjárás közbeszólt, de az ünnep így is ünnep volt.
Elsőként dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Törvényszék elnöke szólalt fel, aki beszédében rávilágított, ez egy olyan nap, amikor felidézzük és ezzel szembe is nézünk azzal, hogy a Veszprémi Törvényszék nem csupán egy intézmény, hanem a történelem egyik súlyos tanúja is. 2018 óta gyűlünk össze a törvényszék udvarán, akkor avattak emléktáblát az áldozatok emlékére.
Az emlékezés segít megismerni a múltat, hozzájárul a jelen megértéséhez és a jövő felelősségteljes alakulásához, zárta gondolatait Horváth Tünde.
dr. Horváth Tünde
Az elnök után Porga Gyula polgármester szólalt fel, aki elmondta, A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján azokra emlékezünk, akiknek tulajdonát, szabadságát és méltóságát, reményét és életét a vörös diktatúrák vették el. Folytatta, Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon - a kommunistákkal szembeni kiállásáért - a szovjet hatóságok letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták.
A politikus összesen nyolc évet töltött fogságban. Kezdetben a rettegett Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében raboskodott. Kovács Béla esete a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált.
Porga Gyula
A polgármester folytatta, ha a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk Veszprémben, elég dr. Brusznyai Árpád tanár és ’56-os hős tragikus sorsát, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kálváriáját felidéznünk. A „szelíd forradalmár” és a megtörhetetlen főpap mellett ezrek és ezrek váltak a magyarországi kommunizmus neves és névtelen áldozataivá.
Sokan ma sincsenek teljesen tisztában a ténnyel, hogy a kommunizmus rémtetteit nem csak a hírhedt szovjet Gulag munkatáborokban vitték véghez az elnyomók. Nagyon fontos emlékeztetnünk rá, hogy Magyarországon is működtek a Gulag-hoz hasonló kényszermunkatáborok. A második világháború után közel százhúsz internáló-, gyűjtő- és munkatábor működött Magyarországon. Néhány helyszín története – például Recské – ismertebb, másoké, mint a badacsonyi bazaltbányában működőé kevésbé.
Nem minden tábor volt munkatábor, előfordultak „csak” internálótáborok is a magyarországi kommunizmus uralmának legsötétebb időszakában. Ezekben összegyűjtötték, majd vagonokba zsúfolták az embereket, utána vitték őket munkatáborba, ahol kényszermunkát végeztek. A magyarországi kényszermunkatáborokat 1945 és 1953 között hozták létre szovjet mintára. Működésük elve a szovjet táborokéhoz volt hasonló volt.
A szabad Veszprém polgáraiként soha nem feledhetjük azokat az egykori polgártársainkat, akik a rendszerszintű embertelenség áldozataivá váltak városunkban, mondta Porga Gyula.
dr. Udvardy György
A Várbörtön Látogatóközpont idén egy egész hónapot szentel programjaival a kommunizmus áldozatainak bemutatására. Fájdalmas múltunk – remélhetőleg - soha nem válik a jövőnkké, zárta gondolatait Porga Gyula polgármester.
A beszédek után dr. Udvardy György veszprémi érsek mondott imát a kommunizmus áldozatainak lelki üdvéért.
