A Hepp Kupa négyes döntőjébe jutást követően a Veszprém a bajnokságban is vissza akart térni a győzelem útjára. Erre szombat este az Óbudai Kaszások ellen nyílt lehetőség, akik ellen a szezon első felében idegenben vereséget szenvedtek. A motiváció így dupla volt: nemcsak a siker volt a cél, hanem az is, hogy a bakonyiak visszavágjanak a korábbi kudarcért.
A mérkőzést nagyszerűen kezdték a hazaiak: egyik új igazolásuk, Daniels többször is betalált, mellette Kass és Bogdán is eredményes volt, így hamar 8-0-s előnyre tettek szert. Az Óbuda az 5. percben, Swanson kosarával szerezte meg első pontjait. A folytatásban is a VKK irányította a játékot, ennek pedig meg is lett az eredménye: Bogdán triplája után már 12 ponttal vezettek. A játékrész végéig ugyan egy pontot még faragni tudtak a vendégek, de így is 23-12-es előnnyel várhatták a folytatást a bakonyiak.
A második negyed elején tovább növelték előnyüket a veszprémiek, Frank hárompontosát követően már 28-14-et mutatott az eredményjelző. Ezt követően azonban fokozatosan zárkózni kezdett a vendégcsapat, Swanson kosara után tíz pontra csökkent az óbudaiak hátránya. A különbség egy ideig állandósulni látszott, egészen a 17. percig, amikor Szabó távolija után 34-27-nél tízen belülre kerültek a vendégek. Daniels azonban két triplát is elsüllyesztett, amivel a bakonyiak újra tíz pont fölé növelték az előnyt. A negyed hajrája a vendégeknek sikerült jobban, így 43-36-os állásnál vonulhatott a VKK szünetre.
A nagyszünet után Kass távoli dobásával ismét tíz pontra növelték az előnyt a hazaiak, ám ezt követően az Óbuda percei következtek. Swanson sorozatban öt pontot szerzett, amivel a vendégek 46-41-re zárkóztak. Közelebb azonban nem engedték őket a veszprémiek: előbb Kocsis, majd Bogdán is betalált, így ismét visszaállt a kétszámjegyű különbség. A folytatásban felváltva csökkent és nőtt az előny, ez a hullámzás egészen a negyed végéig kitartott, amely 67-58-as VKK-vezetés mellett zárult.
A záró játékrészt a vendégek kezdték jobban, Varsányi triplája után pedig már mindössze két pontra csökkent a hátrányuk. A bakonyiak azonban ekkor sem törtek meg: Tóth és Kass vezérletével 73-65-re ismét megléptek, majd Daniels távolijával visszaállították a tízpontos különbséget. A vendégek mindent megtettek, hogy újra visszakapaszkodjanak a mérkőzésbe, ám a Veszprém nem engedett közelebb senkit, higgadtan menedzselték az előnyt, és végig kézben tartották az összecsapást. Ennek eredményeként a hazaiak végül 87–77-es győzelmet arattak.
Férfi kosárlabda NB I/B Piros csoport, alapszakasz, 16. forduló:
Insedo Veszprém KK–Óbudai Kaszások 87-77 (23-12, 20-24, 24-22, 20-19)
Veszprém, Vetési Albert Gimnázium, 200 néző. Vezette: Csák, Horváth, Kiss
Veszprém: Daniels 22/12, Kass 12/6, Tóth 6/6, Kocsis 13/3, Bogdán 23/6
Csere: Frank 5/3, Lintner 3/3, Simon 3/3
Vezetőedző: Alex Geddes
Óbuda: Balázsi -, Boros 11, Homoki 14/9, Hajdu -, Swanson 17
Csere: Varsányi 7/3, Horváth 6, Szántó 12, Lakosa 5, Szabó 3/3, Gazdag 2
Vezetőedző: Takács Máté
Edzői értékelés
Alex Geddes: – Ez a győzelem száz százalékban a játékosaim karakterének köszönhető. Az elmúlt héten és talán az egész szezon során most néztek szembe a legnagyobb kihívással - részben az eredmények miatt, részben az én oldalamról érkező elvárások miatt is -, és kiválóan reagáltak erre. Ma pályára léptek, és megmutatták, mire képesek valójában, mit tudnak elérni és mit tudnak megvalósítani. Rendkívül büszke vagyok rájuk. Ez az ő győzelmük, teljes mértékben megérdemelték, mert nagyszerű karaktert mutattak.
Takács Máté: – Teljesen megérdemelt hazai győzelem született. Az első félidőben nem tudtunk felpörögni, és nem hoztuk azt a szenvedélyszintet, ami ezen a mérkőzésen szükséges lett volna. Az ekkor összeszedett hátrány a találkozó végére is rányomta a bélyegét. A második félidőben tisztességesen küzdöttünk, de ez sajnos nem volt elegendő a fordításhoz. Hozzá kell tennem, hogy a hazai csapat extrán dobta a triplákat, míg nálunk sajnos egyetlen kiemelkedő egyéni teljesítmény sem született ezen a téren. Valószínűleg várnunk kell még az ilyen extra megoldásokra. El kell gondolkodnunk a történteken, hiszen egy óriási lehetőség volt a kezünkben, amellyel ismét nem tudtunk élni. Ugyanakkor az alapszakasz még nem ért véget: menni kell tovább, dolgozni kell tovább, hiszen kemény mérkőzések várnak ránk. Remélem, ez volt az utolsó figyelmeztetés számunkra, hogy ebben a bajnokságban kevés tűzzel nem lehet meccset nyerni.
