Miért pont lencse?
Nemcsak hazánkban, hanem más országokban (például Olaszországban) is régi hagyomány újévkor lencsét fogyasztani, ugyanis ezek a kis lapos, kerek, főzéskor megduzzadó szemek jelképezik a pénzérméket, ezáltal pedig a gazdagságot is. A babona szerint pedig minél többet eszünk belőle az év első napján, annál több pénzünk lesz az évben.
Valóban gazdag étel
Az biztos, hogy rosszul semmiképpen sem járunk, ha lencsét eszünk, ugyanis rendkívül tápláló élelmiszer. Igen magas a fehérje-, a (jó) szénhidrát- és a rosttartalma, sok benne a B1 -, B6 – és folsav vitamin, bővelkedik ásványi anyagokban (vas, réz, mangán, kalcium, magnézium), ugyanakkor alacsony a glikémiás indexe, és könnyebben emészthető mint más hüvelyesek. Emellett igen sokoldalúan elkészíthető: levesnek, főzelékként, köretnek, pástétomként, szószként vagy egytálételként is fogyasztható.
A hagyományos barnán túl
Bár a lencse alatt szinte mindenki a jól bevált barna lencsét érti, más fajták is léteznek, melyeknek kissé eltérő az ízviláguk vagy akár a textúrájuk is.
Barna lencse
A boltban „lencse“ címszóval kapható termékek általában a barna lencsét jelentik. Közepes méretű, zöldesbarna színű, semleges ízű, ezért kitűnően fűszerezhető, és bármilyen ételhez – főzelék, leves, saláta – felhasználható. Hátránya, hogy hosszabb a főzési ideje a többi lencséhez képest.
Sárga lencse
Apróbb szemű, sárga színű lencse, mely legfőképpen Etiópiában és Indiában népszerű. Íze intenzívebb a barna lencsénél és kissé diós beütésű, emiatt a fűszeresebb, egzotikusabb ételekhez illik inkább, illetve a színe miatt dekorációs célokra is használható. Főzési ideje sem hosszú: pár órás áztatás után nagyjából 20-25 perc.
Vörös lencse
Apró szemű, szárazon élénkvörös színű lencse (a színe sajnos főzés közben kifakul), mely nem igényel áztatást és nagyon hamar kásás, pürés állagúvá fő. Karakteres, fűszeres ízű, nem véletlenül annyira kedvelt az indiai konyhában, ahol a népszerű dahl alapanyaga, de felhasználható még krémlevesekhez és pürékhez is.
Zöld lencse
Ez a fakózöld színű lencsefajta a dél-franciaországi Le Puy en Velay környékéről származik, ezért puy-i lencsének is nevezik. A többi lencséhez képest kisebb a szénhidráttartalma, valamint már a főzés elején megsózhatjuk, nem fog megkeményedni, viszont a végeredmény sokkal ízletesebb lesz. Áztatni nem muszáj, így körülbelül 25-40 perc alatt fő puhára. Íze kissé borsos, és jól megőrzi az állagát, ezért levesekhez, salátákhoz is ideális választás.
Fekete lencse
Apró, fekete szemei miatt a kaviárhoz hasonlítva beluga lencsének is nevezik. Áztatni nem kell, a főzési ideje körülbelül 20-30 perc. A kész lencse szépen megtartja a formáját, íze enyhén földes-diós. Felhasználható gourmet-salátákhoz, elegáns köretként, levesekhez, pástétomokhoz.
Fehér lencse
Vagy más néven elefántcsont lencse nem egy külön fajta, hanem a fekete lencse hántolt változata. Legfőképpen Dél-Indiában népszerű, ahol lisztté őrölve, rizshez adva fogyasztják. Igen hamar szétfő, ezért leginkább sűrítőanyagként ideális.
De akármelyik lencsefajta mellet is döntünk, a szervezetünknek biztosan jót teszünk azzal, ha újévkor – és az év többi részében is rendszeresen – egy tál finom lencseételt fogyasztunk. Boldog új évet kívánunk!
