Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
9°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
9°C

2008: A biblia éve / Isten a sivatagban

2008. június 3. 21:01 // Forrás: dr. Csernai Balázs
Az Egyiptomból való kivonulással megkezdődött a választott nép önálló élete. A hosszú elnyomatás után végre megízlelhetik az egyiptomiaktól való függetlenséget, a várva-várt szabadságot. Mintha ilyen egyszerű volna az élet! A szabadság ugyanis bár hatalmas ajándék, a választott népnek is sok időbe telik, amíg meg tudja tanulni, hogyan lehet igazán jól bánni vele. A bibliai elbeszélés szerint ez a „szabadság-kurzus” Egyiptom és a mai Palesztina között fekvő sivatagos vidéken zajlott le.
 

Történelmi szempontból kevés értékes adatot találunk a sivatagi vándorlást bemutató könyvekben, annál érdekesebb ez a rész az eddig kicsit háttérbe szorult vallástörténeti szempontból. A pusztai vándorlásról szóló négy bibliai könyvet (2-4 Mózes ill. Kivonulás, Leviták, Számok könyve, Második Törvénykönyv) ugyanis úgy szerkesztették meg, hogy ide szúrták be a zsidóság legfontosabb törvényeit. A pusztában töltött idő nem csupán egy át-menet Egyiptomból a megígért Kánaánba, hanem egyben a néppé válás, az „alkotmányozás” ideje is. Az itt található különféle előírások részben továbbélnek még a mai értékrendszerünkben is, mások, főleg a kultikus előírások azonban a Biblia legnehezebben olvasható és legnehezebben érthető részei közé tartoznak.

Mielőtt áttekintenénk e törvényeket, érdemes felidéznünk e hosszú utazás bibliai elbeszélését. A szabadulás utáni nagy szabadság első nehézsége a hiánnyal való szembesülés: A sivatagban nincs (elég) víz és táplálék. A nép hozzászokott az aránylag jó ellátáshoz, a hiánnyal való szembesülés azonnal elfeledteti vele az egyiptomi nehézségeket, és már nagyon hamar visszakívánkoznak a rabszolgaságba. Ez a visszakívánkozás hol halkabban, hol hangosabban, de folyamatosan végigkíséri az utat. A hiány bár kellemetlen, a szükségesről gondoskodik Isten: száraz vidékeken ismételten csodás forrásokat fakaszt a sivatagban és egy addig ismeretlen „égi kenyérrel” táplálja népét. A vándorlás legfontosabb állomása a Sínai hegy, ahol Isten „fogadja” a választott népet, szövetséget köt vele, és elmondja neki a szövetség feltételeit. Az ókorban ugyanis nem egyenrangú felek kötöttek szövetséget, hanem mindig a nagyobb hatalom ajánlotta fel a szövetséget a kisebbnek, ami azt általában kénytelen volt elfogadni. A feltételeket természetesen az erősebb fél diktálta. Így van ez itt is: Isten felajánlja a szövetséget, a nép pedig dönt, hogy elfogadja azt avagy sem. A nép ugyan igent mond, később újra és újra megszegi a szövetséget, vagyis pont az ellenkezőjét teszi annak, mint amit megígért. Itt, a Sínainál készül el a szövetség sátra, egy olyan díszes sátor, ami az Istennel való találkozás helye lesz a további utazás során. Ez az a hely, ahol Isten együtt vonul a népével. A sátorhoz kapcsolódnak azok a kultikus törvények, amik az Istennel való kapcsolat kereteit szabályozzák. E törvények ismertetése után a nép felkészül a továbbhaladásra, majd folytatja útját az Ígéret földje felé. Az úton egyre erősödik az elégedetlenség, a nép egyre fáradtabb. A határról kémek indulnak az új haza felderítésére, akik az elkeseredés szélére sodorják a népet: gyengébbnek érzik magukat a bennszülötteknél, nem látnak semmi esélyt a győzelemre. Ekkor következik a vándorlás „meghosszabbítása”: A nép még negyven évet tölt a sivatagban, hogy megtanulja: életének igazi alapja nem a saját ereje, hanem a velük vándorló Isten.

Az egész út célja tehát, hogy néppé formálja az Egyiptomból menekülő rabszolgasereget. Hiszen a kivonulás, mint legnagyobb esemény önmagában még kevés ahhoz, hogy összetartson egy társadalmat. Ehhez nem elég a közös ellenség képe, szükség van valami belső megtartó erőre is. Ezt biztosítják a különféle előírások, törvények. E törvények szépen tükrözik a nép hétköznapjait, konfliktusait és azok megoldásait. Különösen a környező népek törvényeivel összehasonlítva tűnik fel az egyistenhit és a mindenkire kiterjedő emberséges bánásmód. Bár az egyistenhit gondolata szinte valamennyi ókori kultúrában felbukkan, mégis csak a zsidóságban vált egyeduralkodó eszmévé. Az egyetlen legitim Istenre vezethető vissza minden más törvény, azok is, amelyek az emberek egymás közötti kapcsolatát szabályozzák. A törvények betartásának célja ezért nem csupán bizonyos rend fenntartása, hanem az Istennel való élet bemutatása. Az emberek kapcsolatát szabályozó törvények különlegessége az emberséges bánásmód. Ez a törvény figyelembe veszi az elnyomottat, a jogfosztottat, az ellenséget, az idegent is, és felszólítja a mindenkori erősebbet, hogy vegye figyelembe és ismerje el embertársának igényeit. Még a különféle szankciók kiszabásában is mértéktartó előírásokkal találkozunk: A büntetés nem haladhatja meg az okozott kárt – holott ez a szomszédos népeknél gyakran a kár többszöröse volt.

Irodalmi szempontból az Egyiptomból való kivonulás, a sivatagban való tartózkodás, a törvények és a nép összekovácsolódása egy egységet képeznek. A szabadsággal csak akkor tud élni az ember, ha megtalálja azokat a kereteket, amelyek megóvják a széteséstől és az anarchiától. A pusztai vándorlás évtizedei pont az ott megélt nehézségek által járultak hozzá ahhoz, hogy a menekülő rabszolgasereg jól szervezett népként érkezzen meg Kánaán földjére. Ma is szükségünk van olyan mindenki által elismert biztos pontokra, amelyek mentén megtanulhatunk élni az egyre növekvő szabadságunkkal. A bibliai elbeszélés a sivatagban, a nagy szükségek helyén játszódik, ami figyelmeztet bennünket arra, hogy ez a folyamat minden ember és minden közösség életében fájdalmat okoz, mint minden növekedés. Ez a fájdalom azonban nem tönkretesz, hanem megnemesít, megerősít, és ezzel ellenállóvá tesz a külső veszélyek ellen.

 

 

 

A választott nép a pusztában

(Kivonulás könyve 15 – Második Törvénykönyv 34)

 

 

 

à Kivonulás Egyiptomból

 

 

            Kivonulás könyve

 

Úton a Sínai felé (15,22-18,27)

A Sínainál                                                                 (Kiv 19,1-Szám 10,10)

            Teofánia a Sínainál (19; 20,18-21)

            A Tízparancsolat (20,1-17)

            Szövetség könyve (20,22-23,33)

            Szövetségkötés (24)

            A szövetség sátra (25-31)

            Szövetségtörés (aranybprjú) és újabb szövetségkötés (32-34)

            A szövetség sátrának elkészítése (35-40)

 

Leviták könyve

 

Áldozati előírások (a népnek ill. a papoknak)      (1-7)

Áron és fiai szentelése, papi törvények                (8-10)

Tisztasági előírások                                                (11-15)

A kiengesztelődés napja                                        (16)

A szentség törvénye                                                (17-26)

Az ÚRnak szentelt személyek és tárgyak             (27)

 

Számok könyve

 

Népszámlálás (1-4)

A közösség és a tábor tisztasága (5,1-6,27)

Kultikus előkészület a Síniai elhagyására (7,1-10,10)

 

A vándorlás folytatása                                            (10,11-36,13)

 

Indulás a Sínaitól (10,11-36)

Zúgolódás és ellenállás (11-17)

Előírások és vándorlás (18-21)

Bálám története (22-24)

Vándorlás az Ígéret Földjének határáig (25-36)

 

Második törvénykönyv (a törvények és előírások megismétlése)

 

Első bevezető beszéd         (történelmi visszatekintés)  (1,1-4,43)

Második bevezető beszéd (buzdítás a hűségre) (1,44-11,32)

A deuteronomista törvény                                      (12-26)

Figyelmeztetés, áldás és átok                                           (27-28)

Mózes utolsó rendelkezései, éneke, áldása, halála       (29-34)

Honfoglalás à

dr. Csernai Balázs
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.