A görögdinnye, vagy más néven citrullus lanatus valójában Észak-Afrika sivatagos és félsivatagos régióiban őshonos. A mai Szudán, Egyiptom és Líbia területén már több mint 4000 éve termesztették, és nem elsősorban gyümölcsként fogyasztották, hanem vízforrásként használták: a termés belseje értékes ivóvizet rejtett. A görögök és rómaiak később valóban megismerték és termesztették is a gyümölcsöt, innen eredhet a magyar „görögdinnye” elnevezés.
Görögdinnye magyarul?
Manapság a görögdinnye nagy része külföldről érkezik hazánkba, és a magyar szezon előtt, már májusban megjelennek az üzletek polcain a spanyolországi, olaszországi és görögországi dinnyék. Ezeket elsősorban nagykereskedők és áruházláncok hozzák be, hogy kielégítsék a korai keresletet. De természetesen itthon is termesztik, a magyar dinnye általában csak június végén vagy július elején kezd el tömegesen megjelenni a boltokban és piacokon, és szezonja rendszerint augusztus végéig tart.
A görögdinnye hazai termőterülete az elmúlt években jelentősen csökkent, de még így is az egyik legfontosabb nyári gyümölcstermék maradt.
A főbb termőtájak Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyében találhatók, de jelentős mennyiségű dinnye kerül a piacra Baranya, Tolna és Pest megye egyes részeiről is.
A legismertebb hazai dinnyetermő vidékek közé tartozik Medgyesegyháza, Szatmár, valamint a Tisza menti homokhátságok.
A termelés mértéke évente 120–150 ezer tonna között mozog, az időjárás függvényében. A legnagyobb problémát az utóbbi években a szélsőséges időjárás, különösen az aszályok és a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék jelentik.
Most akkor gyümölcs vagy zöldség?
Nos, is-is. Botanikai szempontból a görögdinnye egyértelműen gyümölcs, méghozzá áltermés, pontosabban egy speciális típusú bogyó, amit kabaktermésnek nevezünk.
Ugyanakkor növénytermesztési és konyhakerti szempontból a görögdinnyét sokszor zöldségként tartják nyilván, mert egyéves növény, akárcsak a tök vagy az uborka, és mezőgazdasági művelése is inkább zöldséges kultúrákhoz hasonlít.
Gasztronómiai szempontból is a gyümölcs dominál, édes, lédús, desszertként fogyasztjuk, nyersen, hidegen – tehát minden szokás szerint a gyümölcsök közé soroljuk.
A görögdinnye nemcsak finom és frissítő, de meglepően egészséges is.
A gyümölcs 90-92%-a víz, ezért kiválóan hidratál – különösen nyári hőségben.
Tápanyagok szempontjából alacsony kalóriatartalmú (100 gramm kb. 30 kcal), viszont tartalmaz C-vitamint, A-vitamint, valamint fontos antioxidánsokat, például likopint, amely a gyümölcs piros színéért is felel. A likopinról több kutatás is kimutatta, hogy segíthet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, valamint jótékony lehet a prosztata egészsége szempontjából is.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő dinnyét?
Ehhez öt támpontot ad a Fruitveb szakembere, Nagypéter Sándor.
1. Folt a dinnyén
A dinnyét mindenhol éri a nap, kivéve egy helyen, ahol a földdel érintkezik. Ezt egy folt jelzi. Ha a folt kicsi és fehér, akkor éretlen, ráadásul túl korán szedték le. Ha a folt sárga, akkor jó eséllyel érett, édes dinnyét kapunk.
2. Kocsány
A dinnye kocsánya is árulkodó lehet. Az érett gyümölcs már készen van, így a kocsány kezd száradni, barnulni. Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
3. Héj színe
Az érett görögdinnye héja általában sötétzöld színű és matt felületű. Kerüljük a fényes héjú dinnyéket, mivel ezek valószínűleg még nem érettek meg teljesen. Az érett dinnye héja szilárd és vastag, ezért érdemes megkopogtatni: ha mély, üres hangot hallunk, az általában jó jel. A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni. A világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi.
4. Repedések
A dinnyén lévő repedésekből is meg lehet állapítani az édességét. Minél több van belőlük, annál édesebb, hiszen annál több rovar porozta be a virágot.
5. Súly
Minden esetben vegyük a kezünkbe a dinnyéket, mert az igazán nehezek a legfinomabbak. Minél nehezebb a dinnye, annál több víz van benne, annál lédúsabb.
6. Kopogtatás
Emeljük fel a dinnyét, és finoman kopogtassuk meg. Ha a hang mély és üreges, az azt jelzi, hogy a gyümölcs belseje érett és lédús. A tompa vagy szilárd hang arra utalhat, hogy a dinnye még éretlen vagy túlérett.
A jövő dinnyetermesztése előtt több kihívás is áll: az éghajlatváltozás, a vízhiány, valamint az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások mind-mind új megoldásokat kívánnak. A precíziós mezőgazdaság, a víztakarékos öntözési rendszerek és a hibrid fajták elterjedése várhatóan kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a görögdinnye a jövőben is megőrizze vezető helyét a nyári gyümölcsök között.
Szerző: Szendőfi Bori
