Gyorsított csatlakozás = lassan kivérző vidék
Ovádi Péter bevezetőjében hangsúlyozta: a kormányzat elkötelezett amellett, hogy a lakosságot tájékoztassa a stratégiai jelentőségű kérdésekben. Mint fogalmazott, a gyorsított uniós csatlakozás egy olyan eljárás, amely eltér a korábbi bővítési modellektől, mert Ukrajna esetében több alapvető feltétel teljesítése nélkül nyílna meg az uniós tagság lehetősége. Ez – Ovádi szerint – nemcsak geopolitikai, de gazdasági és agrárszempontból is súlyos következményekkel járhat a magyar termelők számára. Hozzátette:
a magyar kormány álláspontja világos: a nemzeti érdekeket a csatlakozási tárgyalások során is következetesen képviselni kell.
Ovádi Péter
A számok nem hazudnak: Ukrajna agrárkapacitása fenyegetést jelent
Sövényházi Balázs a konkrét gazdasági és területi adatok mentén mutatta be az ukrán mezőgazdaság potenciális belépésének következményeit. Míg Magyarországon közel 5 millió hektár termőföld áll rendelkezésre, Ukrajnában ez a szám meghaladja a 40 millió hektárt, ez az Európai Unió összes termőterületének mintegy egyharmadát tenné ki. A probléma azonban nemcsak a méretből fakad. Sövényházi szerint a valódi kérdés, hogy e termőterületből 17 millió hektár tíz – zömében nyugat-európai és amerikai – óriáscég tulajdonában van. Ukrajna agráriumát tehát nem elsősorban helyi, családi gazdaságok működtetik, hanem globális érdekcsoportok, amelyek már most is aktívan jelen vannak az európai piacon.
A közös agrárpolitika átrendezése: kevesebb pénz, nagyobb verseny
A jelenlegi, 2027-ig érvényes közös agrárpolitika (KAP) után jelentős átalakítás várható. A brüsszeli tervek szerint a KAP önálló költségvetését megszüntetnék, és egyetlen nagy uniós büdzsébe olvasztanák. Emellett a támogatások mértékét 30 százalékkal csökkentenék, hogy az így felszabaduló forrásokat Ukrajna újjáépítésére csoportosítsák át. Sövényházi szerint ez a magyar és más uniós gazdák számára dupla hátrányt jelentene: egyrészt kevesebb támogatáshoz jutnának, másrészt a piacon egy olyan versenytárssal kellene szembenézniük, amelyre nem vonatkoznak az EU által megkövetelt környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírások.
GMO, növényvédő szerek, szalmonella: gazdasági, és egészségügyi kockázat
Sövényházi Balázs szerint Ukrajna csatlakozása a magyar élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.
Miközben Magyarországon az Alaptörvény garantálja a GMO-mentességet, Ukrajnában ilyen szabályozás nem létezik.
2024 januárjában a Nébih 40 tonna GMO-s vetőmagot foglalt le, amely Ukrajnából érkezett. Ugyanez igaz a növényvédő szerekre is: jelenleg 56, az EU-ban tiltott hatóanyagot Ukrajnában gond nélkül használnak. Az ebből előállított termékek ellenőrzése pedig csak szúrópróbaszerű, így nem kizárt, hogy szermaradványos élelmiszerek is a magyar piacra kerülnek.
A baromfiágazat sem maradt ki a példák sorából: míg 2022 előtt Ukrajna évi 90 ezer tonna csirkehúst exportált az EU-ba, ez a szám mára elérte a 280 ezer tonnát. A tavalyi év során több nyugat-európai szalmonella-fertőzést is visszavezettek az ukrán importhúsra – áll az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jelentésében.
Sövényházi Balázs
Támogatás és adminisztráció: a magyar gazdák teljesítik az előírásokat
A magyar agrárium jelenleg is szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak felel meg. Az ökológiai és agrár-környezetgazdálkodási program keretében 2023-ban 1,2 millió hektáron, 2024-ben már 2 millió hektáron vállaltak zöld előírásokat a magyar termelők. A kistermelők támogatása is kiemelt szempont: a 10 hektár alatti gazdák arányosan a legmagasabb támogatást kapják, és a bürokrácia csökkentésére is konkrét lépések történtek. Új elem a gazdaságátadási támogatás, amely a generációváltást segíti elő.
Veszprém vármegye számaira lefordítva: 160 ezer hektár után közel 4500 gazdálkodó részesül támogatásban. A kérelem beadásában 3000 esetben a falugazdász-hálózat segített, ez a kamara szerint az agrárszakma bizalmának jele is.
Élelmiszer-szuverenitás: stratégiai kérdés
Sövényházi Balázs zárásként a nemzetbiztonsági aspektusra is felhívta a figyelmet, amely szerint a világjárványok és háborúk fényében világossá vált, hogy az önellátás képessége nemzeti érdek. Egy olyan uniós csatlakozás, amely Ukrajna piacát versenyelőnybe hozza a magyar termelőkkel szemben, munkahelyeket veszélyeztet, illetve hosszú távon az ország élelmiszerellátásának biztonságát is alááshatja.
Vásárlói felelősség és piacvédelem
A beszélgetés végén felmerült a lakossági oldal is. Mit tehet a fogyasztó, hogy ne ukrán importtermék kerüljön az asztalra? Sövényházi szerint a legfontosabb a tudatos vásárlás, azaz a származási hely ellenőrzése. A rövid ellátási lánc, a helyi termelőktől való beszerzés a gazdaságot is erősíti, és közben környezettudatos döntés is. Példaként Ausztriát említette, ahol ez már természetes gyakorlat. Itthon még szemléletformálásra van szükség.
A szakmai fórum egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: Ukrajna uniós csatlakozása nem lehet pusztán politikai aktus.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének megőrzése, a lakosság egészségének védelme és a vidéki munkahelyek megtartása olyan szempontok, amelyekről nem lehet lemondani, sem Brüsszelben, sem Budapesten.
