Közösen kell meghatározni a legfontosabb kihívásokat és az azokra adott válaszokat, mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere kedden délelőtt a Gusto13 étteremben tartott vállalkozói fórumon a térség cégvezetői előtt, akik a VOSZ taggyűlésére és az azzal összekötött vállalkozói fórumra érkeztek.
A városvezető rövid beszédében kiemelte, hogy Veszprém utóbbi években elért sikerei nem kizárólag az önkormányzatnak köszönhetőek, egy csapatmunka eredménye volt, amiből a térség vállalkozásai is kivették a részüket. Hozzátette, hogy ambiciózus tervekből a jövőben sincs hiány, ehhez pedig a gazdasági szereplők együttműködését kérte.
„Régiós verseny folyik, nemcsak az országhatáron belül. Fel kell ismerni, ha térségekben gondolkodunk akkor nekünk Burgenlanddal és más közép-európai régiókkal is fel kell tudnunk venni a versenyt. Ne elégedjünk meg annyival, hogy itthon elég jók vagyunk!” – fogalmazott Porga Gyula.
Poorga Gyula
Hogy ebben a versenyben milyen adottságokkal tud elindulni Veszprém és térsége, arról is szó volt a fórumon, előtte viszont még Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém vármenyei elnöke tartott előadást szervezetük felépítéséről és működéséről. Az ő szerepe azért is volt fontos egy gazdasági fórumon, mivel a térségben az autóipar mellett a mezőgazdaság a másik olyan terület, ahol számos vállalkozás működik, tehát az ő eredményeik jelentősen befolyásolják a térség eredményességét.
Az agrárkamara tevékenysége három pilléren áll: az agrárszektoron, az állattenyésztésen és növénytermesztésen, valamint a vidékfejlesztésen.
Utóbbi számos támogatást is kezel, aminek elosztásában az ugyancsak a kamara által működtetett falugazdász rendszer segít, ők ügyfélszolgálatokat is fenntartanak szerte az országban.
Sövényházi Balázs kitért azokra a tényezőkre is, amik jelenleg a legnagyobb problémákat okozzák a gazdáknak, ezek közül pedig csak az egyik, hogy kevés a megfelelő és szakképzett hazai munkaerő, ami miatt gyakran külföldi vendégmunkásokat kell alkalmazni a gazdaságokban. Ugyanígy a fiatalok aránya is alacsony a szektorban, ennek orvoslására több olyan edukációs és támogatási programjuk van, amivel szeretnék bevonni az újabb generáció tagjait a gazdálkodásba.
Sövényházi Balázs
A humánerő helyzetén kívül olyan tényezők is nehezítik a szektorban tevékenykedők életét, mint a növénytermesztés területén a klímaváltozás hatásai. A kukorica termelése drasztikusan visszaesett az elmúlt években a vármegyében, viszont napraforgóból és szójából többet termelnek a gazdák. Az ukrán gabona megjelenése a piacon szintén hátrányt jelent a magyar gazdáknak, ahogy az EU azon intézkedés is, amivel a kártevők elleni védekezésben kivontak olyan hatóanyagokat a permetszerekből, amivel így kevésbé hatékonyak például a repce megóvásában.
Az állattartó gazdaságokat a mostani időszakban a különböző járványok veszélyeztetik, amik közül több, így a madárinfluenza és a sertéspestis is egyszerre jelent meg.
A nehézségek mellett pozitívumokról is beszámolt Sövényházi Balázs, ilyen volt a különböző technológiai innovációk egyre szélesebb körű elterjedése, mint például a mezőgazdaságban a drónok alkalmazása, vagy a tehenészeteknél a fejőrobotok.
Az agrárgazdasági kamara megismerése után Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója tartott előadást a vármegye gazdasági helyzetéről. Ő egyébként tavaly decemberben is egy rendkívül részletes helyzetképet vázolt fel a helyi cégvezetők előtt, a mostani állapotok pedig javában az akkor bemutatott tendenciát tükrözik vissza, igaz, némely estben a kérdőjelek már elkezdtek kiegyenesedni.
Kozák Ákos szerint például idén 2%-os GDP növekedés várható, ami még mindig nem átütőerejű, de mindenképpen erősebb a tavalyi évnél. Ugyanígy az infláció mérséklődése is prognosztizálható, nyár elején várják legalacsonyabbra, ami év végére visszakúszhat 4-5% köré, de ahogy az elemző is mondta, ez még bőven menedzselhető.
A legnagyobb nehezítő körülmény továbbra is a beruházások elmaradása, az elmúlt években 8000 milliárd forintnyi beruházás maradt el. Összehasonlításképpen ez az összeg körülbelül a magyar oktatásra és egészségügyre fordított kiadások aránya.
Kozák Ákos
Mivel Magyarország gazdasága több szálon is összekapcsolódik a némettel, az ottani megtorpanás hazánkra is nagy hatással van, de mivel az új német kormány hamarosan megalakul, mindez előrevetíti az ottani fellendülést is, ami magával hozhatja a magyar vállalkozások megerősödését is, emelte ki Kozák Ákos.
Mindez főleg annak fényében fontos a helyi gazdaság szempontjából, hogy amíg például a szomszédos Székesfehérvár iparági összetételét tekintve sokkal színesebb képet fest, Veszprémben és a környéken az autóipar a meghatározó. A térség egyébként a teljes hazai ipari termelés 3,8%-át teszi ki, ez a teljes országra vetítve nem elhanyagolható arány. Mindez a vármegyében működő 59 ezer vállalkozásnak köszönhető.
Ami pedig a munkanélküliséget illeti, országos szinten is alacsonyan van, de a veszprémi térség még inkább kiemelkedik – 2,6%-os –, az olykor hallható leépítések pedig nem befolyásolják ezt a pozitív mutatószámot.
Gazsi Attila
„Amikor gyenge a piac, akkor az olyan fejlesztések lesznek fontosak, amelyek a hatékonyságnövelést célozzák meg. A mostani kormányzati intézkedések is ezt erősítik” – mondta a fórumon Gazsi Attila, a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezetének elnöke.
Az eseményen jelen volt a VOSZ országos elnöke, Eppel János is, aki úgy fogalmazott, a vállalkozásoknak most a gyenge a piaccal, az elmaradó megrendelésekkel, a hiányzó a növekedéssel a fogyasztásban, beruházásban, exportban és a magas az inflációval és munkaerőhiánnyal kell elsősorban megküzdenie. Szerinte a Kormány Demján Sándor-programja sokat segít majd ezek enyhítésében, de csodát ettől sem kell várni, a vállalkozásoknak a meglévő rendszerben is hatékonyan meg kell találniuk a számukra releváns támogatási formákat. Ebben segítenek a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, amikből minden vármegyében legalább egy működik, így Veszprémben is.
