A főigazgatóság az MTI megkeresésére közölte: az idén az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárt arattak le, háromféle kísérleti nádaratás keretében.
Tájékoztatásuk szerint a februárban zárult balatoni nádvágási szezonban az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 67 mederkezelői hozzájárulást adott ki - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával -, a korábbi évekéhez hasonló nagyságrendű, 66 hektárnyi területre. Ennek kevesebb mint felén haszonnád vágása zajlott, míg a többi részen többségükben önkormányzatok, szervezeteknek, magánszemélyek kérésére adták ki az engedélyt, akik saját ingatlanjaik előtti mederterületen kívánták a nádast megújítani, saját költségükön.
Szakértők szerint a vízminőségvédelmi szerepet is betöltő balatoni nádast a kellő megújulása érdekében 3-4 évente aratni kellene, de évek óta a kívánatos területnek csak a töredékéről sikerül levágni a nádat.
Az OVF rámutatott: a klímaváltozás miatt már nincs lehetőség a hatékony nehézgépes, jégről történő nádaratásra. Ezen kívül - a balatoni nádgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi szabályok szerint - csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, azt is csak 20 centiméternél kisebb vízborítottságú területeken. Ez viszont nem hatékony, ha pedig csónakból végzik, balesetveszélyes is.
A vízügy a helyzet megoldására saját forrásból indított az elmúlt télen másfél hektáron kísérleti nádaratást a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve, háromféle technológiát alkalmazva. Siófok, Zamárdi, és Balatongyörök partszakaszain három mintaterületen végeztek motoros kézi kaszákkal, gumihevederes munkagéppel, illetve egy megbízott vállalkozó közreműködésével Truxor munkagéppel nádaratást a vízügy munkatársai.
A kipróbált technológiák alkalmasságát legalább egy éves monitoringot követően lehet csak megállapítani - jelezte a főigazgatóság. Főként abból, hogy mennyire sérültek a rizómák, azaz a nád gyökerei, és mennyire fog megújulni a nádas az aratást követően.
Nádaratás a Balatonon (fotó: MTI)
Az OVF tájékoztatása szerint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a legutóbbi nádvágási szezonban balatoni vízminőségvédelmi nádaratási célra mintegy 6 millió forintot fordíthatott. A jövőben klasszikus nádarató gép beszerzését nem tervezik, viszont az igazgatóság eszközparkjának bővítését egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel igen.
A főigazgatóság kitért arra, hogy a nádaratást akadályozzák a nádasban megbújó, illegális víziállások és bejárók, amiket a legtöbb esetben csak levegőből, drón segítségével lehet észrevenni. A kísérleti nádaratásra kijelölt területen 3 stéget távolítottak el. Az engedély nélküli létesítmények felkutatása és eltávolítása nem csak költség-, de időigényes feladat is. Az illegális víziállások felszámolása a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folyamatosan zajlik a tó teljes partszakasza mentén.
A főigazgatóság kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a fokozott és folyamatos ellenőrzésnek, valamint a természetvédelmi hatósággal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma visszaszorulóban van.
