A magyar sport erejét mutatja, hogy a szurkolók ingerküszöbét többnyire már csak nemzetközi sikerekkel lehet elérni. Az, hogy valaki itthon a legjobb, inkább csak beugrónak számít egy európai vagy világszerte jegyzet eredmény eléréséhez.
Országunk négyévente az olimpia lázában ég. Statisztikai tény, hogy az esemény előtt megemelkedik a tv-készülékek eladása. Valószínűleg a családi viták elkerülése végett („Most két héten át csak ezt fogjuk nézni?”), no meg egy mérettel nagyobb készüléken jobban lehet élvezni az eseményeket, már-már közelíti a helyszíni jelenlét érzetét. Egyébként egyre több magyar akar a helyszínen szurkolni hazánk legjobb sportolóinak – különösen igaz ez, ha Európában rendezik az ötkarikás játékokat. Így volt ez idén Párizsban is, ahol több sportágban „hazai pályát” biztosítottak kedvenceiknek a magyar drukkerek. Hat-hat arany- és bronz, valamint hét ezüsttel a 14. helyet foglalta el Magyarország a résztvevő 206 nemzet éremtáblázatán, ami kiváló eredmény egy 9,5 milliós országtól, melyet 20 sportágban összesen 178 versenyző képviselt. Közülük is kiemelkedtek a három aranyat (Rasovszky Kristóf, Kós Hubert, Milák Kristóf), egy ezüstöt (Milák Kristóf) és egy bronzot (Betlehem Dávid) nyert úszók. A vívók is hozták a várt szintet – aranyérem férfi párbajtőr-, ezüst férfi kardcsapatban, valamint bronz Muhari Eszter jóvoltából párbajtőr egyéniben. Kellemes meglepetés volt az addig szinte ismeretlen Márton Viviana győzelme taekwondóban, a minden jó ha jó a vége érzését pedig az öttusázó Gulyás Michelle szolgáltatta a játékok zárónapján azzal, hogy világcsúccsal lett legjobb a versenyszámában. Kajakosaink szerezték a legtöbb érmet, ahogy a korábbi olimpiákon is, ám meglepetésre hosszú idő után most nem volt köztük arany, „csak” négy ezüst és három bronz. Ugyancsak hiányérzettel töltötte el a szurkolókat, hogy a másik magyar sikersportágnak számító vízilabdában sem a férfiaknak, sem pedig a februárban világbajnoki ezüstérmet nyert nőknek nem sikerült felállni a dobogóra.
Labdarúgó válogatottunktól is többet vártunk a nyári németországi Európa-bajnokságon. Annyit mindenképpen, hogy továbbjusson a csoportjából. Velük ellentétben felülteljesítettek a kontinensviadalon a kézilabdázók. A férfiak januárban ugyancsak Németországban minden idők legjobb eredményét érték el az ötödik hely megszerzésével, míg a nők decemberben 12 gyengébb év után bronzérmesek lettek a magyar, osztrák, svájci közös rendezésű kontinensviadalon, ami az olimpiai hatodik hely után nagy előrelépés. Női kézilabdában ugyancsak kiemelkedik a Győri Audi ETO KC újabb, immár hatodik Bajnokok Ligája diadala.
Nem csak a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjének adott otthont idén fővárosunk. Ugyancsak Budapesten rendezték a sakkolimpiát közel 200 ország részvételével, valamint a műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságot, bizonyítva, hogy nem csupán versenyzésben, hanem szervezésben, rendezésben és lebonyolításban is erős a magyar sport.
Szűkebb hazánkban, Veszprémben is a kézilabda dominál időtlen idők óta a csapatsportágakban. Idén sikerült simán megnyerni a hazai férfi bajnokságot és a Magyar Kupát, ám a Bajnokok Ligájában sorozatban másodszor a negyeddöntő jelentette a végállomást, ami a Momir Ilics, Gulyás Péter edzőpáros állásába került. Aztán jött Xavier Pascual, és a szakmai irányításával azonnal klubtörténelmet írt a csapat a klubvilágbajnokság megnyerésével. Ez biztató lépés a BL-álmok felé. A labdarúgók évek óta dobogósok az NB III-ban, de az osztályváltáshoz erősebb játékosállomány kellene. A feljutás esélye tovább csökkent azzal, hogy a veszprémi születésű és nevelésű kiváló válogatott futballista, majd sikerkovács szakember, Pető Tamás az NB I-es Fehérvár FC vezetőedzője lett. Ilyen ajánlattal nem lehetett versenyezni, ahogy feltételezhetően a Ferencvárosra sem lehetett volna ráígérni, amikor meggyőzték az olimpiai érmes úszókat, Rasovszky Kristófot (aki világbajnok is volt februárban) és Betlehem Dávidot, hogy az ország legnépszerűbb klubjában folytassák pályafutásukat. Példájukat követte a még csak 20 éves magyar gerelyhajító bajnoknő, Kövér Fanni, aki a VEDAC-ból az MTK-ba igazolt. Mindez feladatot ad a veszprémi sportvezetőknek és a városnak: a jövőben növelni kell Veszprém megtartó erejét!