A 60-as évek zenei irányzata, több mint egy stílus. Hosszú ideje igazi retro slágerek ezek a dalok, mert nincs, ami a helyükbe léphetne. Halhatatlanok. Ezek az emberek színházat akartak csinálni, klubokat működtettek. Dusán dalszövegei pedig tökéletesen alkalmasak arra, hogy színre vigyük a halhatatlan slágereket. Nem csak azért, mert komoly irodalmi értéket teremtettek. Képi világuk láttat, a visszatérő motívumok pedig kapcsolják a dalokat, ha azokat egymás után fűzzük, összeáll a történet, egy életút, - magyarázta a darab koncepcióját a színészeknek Vándorfi László, aki nem csak az előadás rendezője, hanem szerzője is egyben. A Vehírnek elmondta, hogy több száz dalt hallgatott végig, amik úgy kavarogtak benne, hogy sokszor aludni sem tudott. Azok a művek állnak hozzá legközelebb, melyeket költők írtak. (Pilinszky, Frederico Garcia Lorca, vagy Csokonai) Ezek mind irodalmi dramaturgiát követő darabok, melyek a költészet törvényei szerint építkeznek. Amikor Vándorfi a Zorán dalokat hallgatta megjelentek előtte a képek, ki kellett még találni a figurákat, és a teret. Mára maga előtt látja az egész színpadot, a történéseket. A Boldog idők oly annyira önálló szerzemény, hogy a díszletet és a jelmezeket, vagyis az adott kor ruháit is maga választja ki, tervezi meg. Így tehát trióvá bővül a szerzőpáros. Szöveg Dusán, zene Presser, látvány, dramaturgia és ezzel maga a darab törzse, Vándorfi. Persze folyamatosan tartja a kapcsolatot a dalok szerzőivel és magával Zoránnal is, akik a próbákra el is látogatnak majd Veszprémbe.
Ahogy a rendező a díszletről mesél, azt sejteti, hogy látványban is kiváló lesz az előadás. A történet egy életvégi kocsmából indul, és ott is ér majd véget. A kocsmában életunt emberek, tárgyak, melyekhez ragaszkodnak, és összetört hangszerek. A kiindulópont egy panoptikum, melyben Zorán, a vándor újra végigéli életét, visszafelé pörögnek az események. Az emlékek közt megjelennek Zorán életének legfontosabb stációi. A színpad közepére a magasba Ikarosz, avagy angyalszárnyakat álmodott a rendező. Ez utal majd részben a mennyre, részben pedig a repülés, szárnyalás utáni vágyra. A színpad rendezői balján egy csigalépcső fog felvezetni a mennybe. (Mert „Kell ott fenn egy ország”) Jobbról emelvény, melyet a csigalépcsővel egy régi bérházi gang köt össze.
A család fontos szerepet játszik Zorán életében, erről akkor beszélgettünk, amikor édesapám meghalt, - meséli Vándorfi. A szülőknek, a családnak, a barátoknak és a szerelmeknek tehát meg kell jelenniük. Az előadásban megteremtjük majd a kommunikációt, a párbeszédet az evilág és másvilág között, - mondja.
Külön érdekessége a produkciónak, hogy Zoránt három alakban jeleníti meg. Egyikük maga Zorán, a hús vér ember, akit mindenki lát. Őt Gazdag Tibor alakítja. Vándort játszik, aki gitárral a hátán végigvándorol az életen. Körülötte minden folyton mozgásban van, forog-mozog az egész színpad. Két alteregója, vagy épp barátja az Árny (Zayzon Csaba) és a Bohóc (Egyed Brigitta). A hármas egység utalhat akár a Zorán-Presszer-Dusán trióra, családra is. Vándorfi, Karinthy Én és énke című humoreszkjét hozta hasonlatként. Mintha testet öltenének a főszereplőben felszólaló hangok. Az egyik „énke”, aki folyton szamárfület mutat, visszakérdez, kifiguráz. A másik, aki az ideál. Az az álomkép, amelyik bennünk is ott él, amilyenek lenni szeretnénk. Ez az ideális én mindig kicsit magasabb, jóképűbb, sármosabb talán.
Az előadás keretes szerkezetű, oda érkezünk, ahonnan indultunk – az életvégi kocsmába. De felmerül a kérdés, mit tehet az ember, ha még mindig él. Hát mulat egy nagyot – így egy koncerttel zárul a musical. A másfél hónapos próbafolyamat után, a premiert a FüredFesten tartja a Pannon Várszínház, Balatonfüreden.
Szereposztás:
Vándor - Gazdag Tibor
Árny - Zayzon Csaba
Bohóc - Egyed Brigitta
Apa - Koscsisák András
Anya - Oravecz Edit
Nő - Hatás Andrea
Vörös Angyal - Kovács Ágnes Magdolna
Fehér Angyal - Mag Dorina
További szerepekben:
Varga András, Molnár Ervin, Németh Ádám, Szelle Dávid, Erdős Attila,
Jenei Zoltán, Soós Melinda, Huszti Réka, Vajai Flóra/ Dudi Viktória,
Kungli Dóra /Kiss Borbála
