A megjelenteket dr. Simon Attila, a megyei kamara elnöke köszöntötte, aki rámutatott: sajnos az innovációban nem állnak jól a magyar vállalkozások, pedig ez adhatna választ az optimális és valódi működési környezet közötti különbség jelentette kihívásra. Hogy az innováció miért esik kívül mégis a vállalkozók látómezején, annak részben lehet oka a forráshiány, de ugyanúgy az ismeretek hiánya is. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a hétfői találkozó mind a pályázati lehetőségek feltárásában, mind az elméleti tudás gyarapításában hasznára válik a résztvevőknek.
A pulpitusnál dr. Simon Attila
A kutatás-fejlesztés területéről Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár vázolt fel körképet, és egyben kórképet. Prezentációjában bemutatta, hogy Európa folyamatosan veszít jólét-teremtő képességéből: húsz év alatt 17%-ról 30%-ra növekedett a GDP-ben kifejezhető lemaradásunk az Egyesült Államokhoz képest, és ebben az időszakban Kína is megelőzte az uniót. 1995 óta az európai termelékenység csökken, a világ ötven legnagyobb technológiai vállalatából mindössze négy európai bázisú, döntő többségük az USA-ban és Kínában, Dél-kelet-Ázsiában működik. A kontinens tehát versenyképességi lemaradásba került, amit uniós szinten kell megfordítani, enélkül önmagukban a tagállamok is jobbára tehetetlenek.
Mindeközben Magyarország számára a legnagyobb kihívás, hogy a magyar GDP-nek csak 58%-át állítják elő hazai tulajdonú vállalkozások; ebben a mutatóban a volt keleti blokk országai lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest. Több jövedelem hagyja el az országot, mint amit itt megtermelünk, ezt a mérleget javítaná, ha nagyobb arányt hasítanának ki maguknak a gazdaságból a hazai vállalkozások. A cél tehát a magyar kkv szektor erősítése, ezáltal itthon lehetne tartani a tőkét.
Bódis László rámutatott: azokban az országokban magasabb a jólét, ahol nagyobb a kutatás-fejlesztés. Az innovatív cégek a nem innovatív vállalkozásokhoz képest átlagosan 58%-kal termelékenyebbek, és ugyanez igaz a foglalkoztatásra: két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak az innovatív cégek, míg 31%-kal több bért tudnak fizetni munkavállalóiknak.
Bódis László
„Hiszünk abban, hogy megéri egy gazdaságban az innovatív vállalkozások számát növelni, mert ez mind vállalati szinten, mind a nemzetgazdaság egészét tekintve megtérül”
– fogalmazott az államtitkár-helyettes, aki a kormányzat eredményeit ismertetve úgy összegzett: 2010 óta megháromszorozódott az állami befektetés, 2010 óta megduplázódott a kutató-fejlesztők száma Magyarországon. A célt azonban még nem érték el: ma minden harmadik vállalkozás foglalkozik innovációval, míg az EU-átlag 53%.
A kormány víziója, hogy 2040-ig a mostani 34-33. helyről a legjobban teljesítő innovatív országok sorába juttassák Magyarországot. Ennek eszközei az exportképes magyar szektorok bajnokainak megerősítése, a technológiai vállalati szektor létrehozása az egyetemekről, kutatóintézetekből kiinduló startup vállalkozásokkal, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősítése, hogy minél többen foglalkozzanak innovációval.
A hétfői fórum fókuszában tehát a kkv szektor lehetőségei álltak részint a források behúzására, részben a tudás gyarapítására. A GINOP Plusz KFI pályázati felhívásait Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója ismertette. A Nemzeti Innovációs Ügynökség kkv és startup szolgáltatásairól Oláh István vállalati szolgáltatásokért felelős igazgató beszélt, a Magyar Innovációs Szövetség regionális hálózatát Birkner Zoltán alelnök mutatta be, míg a kkv innováció gyakorlatáról Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának elnöke tartott előadást.
