Szinte mindent rosszabbul csinálunk, mint más európai országok, pedig azt gondoljuk, hogy nekünk van a legcsavarosabb észjárásunk - mondta Orbán Viktor az új Széchenyi-terv ismertetésén. A miniszterelnök szerint a zsugorodó világgazdasági környezetben Magyarország elsősorban a szürkeállományával érhet el növekedést. Ezért az oktatás és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kell építeni az új gazdaságpolitikát.
Az új Széchenyi-terv az elsőhöz hasonlóan hét kiemelt programot tartalmaz: egészségügy, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány, foglalkoztatás, közlekedés. A programok kialakítását másfél éves elemzői munka előzte meg, amiben mintegy ötszázan vettek részt. Az intézkedések gyökeresen átalakítják majd az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai a kormányváltást követő átadás-átvétel után átvilágítást és helyzetelemzést végeztek.
A nyugati világ kapitalizmusának kora lejárt - hangsúlyozta Orbán, aki szerint bár nem szokás erről beszélni, érdemes számot vetni a ténnyel. Szerinte Magyarországnak éppen ezért át kell állnia a termelő kapitalizmusra a spekulatív kapitalizmusról. Utóbbi kategóriába tartozik szerinte például a tanácsadók munkája is.
A kormányfő úgy vélte, a 29 pontos gazdasági akciótervvel sikerült elkerülni a költségvetés összeomlását, ugyanakkor most nem egyszerűen a gazdaság fellendítése a cél, mint az első Széchenyi-terv idején, hanem a gazdaság teljes újjáépítése. Az IMF tárgyalás megszakadása után szerinte újabb leminősítések várhatók. Ezek azonban szerinte a forintárfolyamban, és az állampapírpiacon is csak időleges zavarokat fognak okozni.
Orbán Viktor szerint az üzlet nem ismer bal és jobboldali vállalkozást, csak a korrektség számít. Európa sikeres országaiban megszűntek a szekértáborok, Magyarországon is közösen kell újjáépítenünk az országot, amit az elmúlt években tönkretettek - hangsúlyozta.
