Kerezsi Klára kriminológus szerint vitatható Áder János néppárti EP-képviselő azon javaslata, hogy az előzetes letartóztatás a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartson. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgató-helyettese szerint a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok szigorítása költségigényes és kevéssé hatékony megoldás, és nem támaszkodik kriminológiai vizsgálatok eredményeire sem.
"Egyetértek a kormánnyal abban, hogy a jogellenes cselekmények elkövetése nem maradhat következmények nélkül. A kistelepüléseken elkövetett szabálysértések helyi konfliktusokat generálnak, amelyekkel foglalkozni kell. A kérdés azonban az, hogy valóban az elzárás, a szigorítás-e a megfelelő megoldás" - mondta Kerezsi Klára kriminológus azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés által elfogadott Btk-módosítások révén a szabálysértést elkövető elzárással büntethetők, ezzel pedig növekedhet a börtönökben lévők száma.
Jelenleg 16 300 elítélt és előzetes letartóztatásban lévő van börtönben, a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túltelítettek, ezért a kormány bejelentette, hogy 10-12 korábban bezárt létesítményt újra megnyit, hogy legyen helye a szabálysértési ügyekért elzárásra ítélteknek is. A börtönférőhelyek számának növelése csupán pénz kérdése, ha a kormány úgy dönt, megteremthető – vélekedik az OKRI igazgató-helyettese.
A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúak felelősségre vonása is elhúzódik, két kihallgatás között hónapok telnek el. „Pedig a fontos éppen az lenne, hogy az előzetesen letartóztatott vagy jogerősen elítélt bűnelkövető kamaszokkal foglalkozzanak, hogy szembesülhessenek azzal, tettük milyen hatást gyakorolt a sértettre, illetve önmagukra” – mondja Kerezsi Klára, aki kollégáját, Lőrincz Józsefet idézve azt szorgalmazza, hogy a fogvatartott fiatalok idejét értelmes programokkal, reintegrációt segítő foglalkozásokkal, személyiségfejlesztő gyakorlatokkal ki kell „sámfázni”.
Az ehhez szükséges források jelenleg nem állnak a büntetés-végrehajtás rendelkezésére. Ennek hiányában a fogvatartott fiatalok a nap túlnyomó részét a cellában töltik, és bicepsz-erősítő gyakorlatokat végeznek. A felkar körmérete ugyanis a börtönhierarchiába tagozódás meghatározó eleme. Azt is mondhatnánk, hogy a szabadságelvonás egyetlen látható eredménye jelenleg a jogsértő fiatalok fizikai állóképességének erősödése.
Az USA példája pedig azt mutatja, hogy bármekkorára növelhető a börtönférőhelyek száma, azok mindig meg fognak telni – hangsúlyozta Kerezsi, aki szerint az európai országokat kellene példaként venni. Az OKRI igazgató-helyettese hozzátette: a szabadságvesztés nagyon sokba kerül az adófizetőknek, arra kell tehát használni, amire való, vagyis a legsúlyosabb bűnök kezelésére.
