Tavaly júliusban egy közlekedési tragédia korbácsolta fel annyira a kedélyeket, hogy a Kormány Lázár János, építési és közlekedési miniszter bejelentse, szakértők bevonásával elkezdik átfogóan felülvizsgálni és megreformálni a KRESZ-t. Azt a szabályrendszert, ami a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása rövidítése és közel ötven éve csupán ráncfelvarrásokat végzett el rajta az éppen aktuális kormányzat.
Az említett tragédia, ami gyakorlatilag elindította a folyamatot az Árpád-hídon történt biciklis gázolás volt, amikor egy illegális gyorsulási verseny közben az egyik autó átsodródott a szemközti sávba, ahol halálra gázolta a kerékpárost.
Ezután még tavaly megalakult az a munkacsoport, amiben Lázár minisztériuma mellett a Belügyminisztérium és számos közlekedési szakértő is helyet kapott. Az elmúlt héten pedig egy sajtó számára szervezett háttérbeszélgetésen konkrétumok is kiderültek, amikből az Index is készített egy összefoglalót.
A konkrétumok előtt azonban érdemes megemlíteni egy fontos szempontot, ami az új KRESZ megalkotásának a szellemiségét is bemutatja és dr. Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár beszélt róla. „Szét kell választanunk a szabályozással kapcsolatos és a közlekedési kultúrával kapcsolatos kérdésköröket.” – Mondta az államtitkár, utalva arra, hogy az új KRESZ-ben nagyobb biztonságot akarnak nyújtani az úgynevezett védtelen közlekedőknek, vagyis azoknak, akik karosszéria nélkül – gyalogosan, kerékpárral, rollerrel – mennek ki az utcára.
Sőt, szinte atomi szinten kell újragondolni a KRESZ-t, mivel sok esetben a fogalmak sincsenek rendesen tisztázva jelenleg, vagy csak bizonyos esetben. Ilyen például a gyalogos meghatározása is. Nyilván az evidens, hogy aki két lábon, gyalog közlekedik, ő gyalogos a KRESZ szerint, de például azok is, akik segédmeghajtás nélküli eszközzel, például gördeszkával, rollerrel, görkorcsolyával jutnak el A-ból B-be. Ugyanakkor már járművezető az, aki például állat által húzott járművet, értelemszerűen szekeret vezet.
Amunkacsoportban igyekeznek minden közlekedési szituációt górcső alá venni és pontos definíciókat, valamint ezekhez köthető szabályzásokat megalkotni. Például, amikor valaki segédmotorján nem utazik, hanem azt tolja, ebben az esetben a gyalogos szabályok vonatkoznak rá, ugyanakkor egy lerobbant autót toló ember már járművezető a logika szerint, tehát jogosítvány nélkül elvileg tolni sem szabadna.
A portálnak nyilatkozó Major Róbert, rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Közbiztonsági Tanszékének vezetője ilyen gyakorlati példákon keresztül szemléltette, hogy mennyire átfogó munka zajlik éppen a KRESZ újraalkotása érdekében.
Szintén ő árulta el, hogy vannak már konkrétumok is, amik biztos, hogy részét képezik majd az új szabályrendszernek. Ilyen a gyalogátkelők helyzete is, ahol ezután már akkor elsőbbsége lesz a gyalogosnak, ha csupán a szándékát jelzi az átkelésre.
„Az elmúlt évtizedekben látható, hogy egyre több járművezető megáll már akkor, amikor a gyalogos még nem lépett le a zebrának becézett gyalogátkelőre. Ez nagyon üdvözlendő, viszont szeretnénk jogszabályi kötelező erővel felruházni ezt a magatartást. Tehát a tervezet azt tartalmazza, hogy nem csak a gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosnak van elsőbbsége, hanem a gyalogos-átkelőhelyen áthaladni szándékozó gyalogosnak is elsőbbsége van.” – nyilatkozta a rendőr ezredes.
Fontos változások jönnek majd a kerékpáros közlekedés szabályzásában, ahol a jövőben már különbséget fog tenni a KRESZ a hagyományos kerékpárok és a különleges társaik közt. Hagyományosnak számít majd az, amit pusztán emberi erővel lehet hajtani, vagy legfeljebb 1000 wattos motor hajtja 25 km/h-ig, különlegesnek pedig az efölötti teljesítményűek, azok, amik kettőnél több keréken gurulnak, vagy szélességük meghaladja az egy métert.
Új fogalomként megjelennek a kerékpáros övezetek, amik eddig nem voltak a KRESZ-ben. Ezek olyan utcák, övezetek lesznek, ahol a kerékpárosok előnyben részesülnek a közlekedésben, például nem kell kötelezően jobbra sorolniuk, a gyalogosokkal szemben elsőbbségük lesz, az autósok pedig legfeljebb célforgalom esetén hajthatnak be.
Maradva a kerékpárosoknál, előkerült a bukósisak kérdése is. Az új szabályozás fokozatosan, felmenő rendszerben tenné kötelezővé a kerékpáros-bukósisak használatát, amely egyelőre csupán ajánlott. A tervek szerint ezt az erre vonatkozó rendelet bevezetésekor a 14 éves illetve náluk fiatalabb kerékpárosok számára írnák elő, így a 14 évnél idősebbek számára továbbra is csak ajánlott lenne a felszerelés. Egy idő után tehát (a mostani fiatalok felnőtté válásával) teljesen kötelezővé válna. Ezt azért vezetnék be, mert a szabályalkotók úgy ítélték meg, hogy a sisakkérdés generációs ügy, és a fiatalabbak számára már természetes a viselése, idézi az Index a háttérbeszélgetésen elhangzottakat.
A rollerek kérdéskörével is mélyrehatóan foglalkoznak a munkacsoportban, a kerékpárokhoz hasonlóan pedig itt is kettéosztották a járműveket.
A motoros roller kategóriába tartoznak majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű, vagy 35 kilónál könnyebb, illetve sík úton, önerőből 25 kilométer per óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek. Nagy teljesítményű motoros roller pedig az lesz, ami 1000 W-nál erősebb motorral rendelkezik, vagy 35 kilónál nehezebb, 25 kilométernél per óránál gyorsabban közlekedik.
A tervek szerint az előbbire a kerékpáros szabályok vonatkoznak majd, ez azért is fontos, mert így jogosítvány nélkül lehet vezetni őket. A nagy teljesítményű rollereknél viszont már a segédmotoros szabályok lépnek érvénybe, tehát a kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát, legnagyobb sebességüket pedig 40 km/h-ban korlátoznák, továbbá nem közlekedhetnek gyalog- és kerékpárutakon, a járdákon és a kerékpársávokban.
És, hogy miért is van szükség belenyúlni ilyen mélyen egy ötven éve egyébként jól működő rendszerbe? A kérdésre a már a cikkben is idézett Major Róbert adott választ: „Azért, mert működött jól.” Most viszont a szakemberek és a döntéshozók célja is az, hogy egy könnyen értelmezhető és gyakorlatias KRESZ legyen az iránymutató a hazai utakon.
