A kutatást készítő szervezetek - a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu - 188 ország több mint 150 000 dolgozóját kérdezték meg tavaly a munkavállaláshoz kapcsolódó preferenciáikról, a válaszokból pedig világosan kirajzolódik a technológia fejlődésének, kimondottan a mesterséges intelligenciának munkaerőpiacra gyakorolt hatása is.
Jellemzően a fiatalabbaknak fontos a biztonság
Nemzetközi viszonylatban a 40 év alatti korcsoportok számára a hosszú távú biztonság a legfontosabb tényező egy állás kiválasztásánál. Második helyen már változatosabbak voltak a válaszok: a 30 év alattiak a karrier és a fejlődés lehetőségét, míg a 31-40 évesek a munka-magánélet egyensúlyát sorolták ide.
„Valamivel fontosabbá váltak az anyagi szempontok és a szakmai fejlődés a munkavállalók számára globális szinten, mint három évvel ezelőtt, viszont a legnagyobb előrelépést a munka hosszú távú biztonsága érte el a listán. A 2021-ben és 2023-ban is elvégzett felméréseink alapján a munkavállalók fontossági sorrendjében mutatkozó markáns változás egybeesik a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek széleskörű elterjedésével: a munkahely hosszú távú biztonsága a hetedik helyről az elsőre lépett elő” – foglalta össze a kutatás leginkább kiugró eredményét Kotsis Ádám, a BCG partnere.
Globálisan vizsgálva a 41 és 50 év közöttiek a munka-magánélet egyensúlyát tartották a legfontosabbnak a válaszaikban, ezt pedig a hagyományos listavezető, a fizetés mértéke követte. Az 51-60 évesek és a legidősebbek is a kollégákkal való jó kapcsolatot tették első helyre. Másodikként az előbbi csoport a vezetőkkel való jó viszonyt, utóbbiak pedig a munkájuk elismertségét jelölték meg másodikként.
A magyaroknak a fizetés a legfontosabb
A globális eredményekkel szemben Magyarországon a hangsúlyok máshol vannak. A hazai válaszadóknak a munka hosszú távú biztosítottsága csak a harmadik legfontosabb tényező, pedig három évvel korábban még a második volt a jó munkatársi kapcsolatok után. Jelenleg legfontosabb szempontként a bérezést, a másodikként pedig a munka-magánélet egyensúlyát jelölték a válaszadók.
Korosztályos bontásban elmondható, hogy hazánkban a 31 évnél idősebb és 60 évnél fiatalabb munkavállalók esetében egyhangúan a fizetés a legfontosabb egy állás mérlegelésénél, a 21-30 éves korosztály számára pedig az állás biztonsága, stabilitása. A második helyre az utóbbi korosztálynál is a fizetés került, csak úgy, mint a 60 év fölötti dolgozóknál, a 31-50 év közöttieknél ugyanitt a munka-magánélet egyensúlya szerepel, az 51-60 évesek csoportjában pedig a munka biztonsága.
Kizáró okok egy állásajánlatnál
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók milyen tényezők miatt utasítanak el biztosan egy állásajánlatot. A válaszadók 68 százaléka jelezte, hogy ilyen faktor számára a negatív benyomás egy állásinterjú során, 43 százalék esetében a toborzási folyamat alatt szerzett rossz tapasztalat lehet döntő, a harmadik leggyakrabban jelölt válasz pedig a cég káros környezeti vagy társadalmi hatása.
„Ahogy a felmérés is rámutat, a kiválasztási folyamat minősége meghatározó egy új jelölt sikeres felvételekor. Gyakran hiába biztosít egy munkaadó megfelelő bérezést, jó munkakörnyezetet vagy tesz lépéseket a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése felé a munkavállalói számára, ha a jelöltnek valami miatt negatív benyomása lesz a felvételi folyamat során. Ez látszólag apró dolgokon is múlhat, például, ha a vállalat nem ad reális időn belül visszajelzést arról, hogy hol tart a kiválasztási folyamat, éppen azt kockáztathatja, hogy a jelölt elfordul az adott munkalehetőségtől” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
Amiről évről évre hasonlóan vélekednek a nemzetközi és a magyarországi válaszadók, az a munka és magánélet egyensúlya. 2018 óta minden mérés esetében – mind hazai mind globális viszonylatban – a három legfontosabb tényező között szerepelt egy munkahely esetében. Erre a tényezőre tehát különösen fontos odafigyelniük a munkáltatóknak, időről-időre érdemes felmérni a cégen belüli vélekedést, majd ez alapján lépéseket tenni az elősegítésének irányába, ha a munkavállalóikat hatékonyan szeretnék megtartani.
