Az ENSZ jelentése szerint, ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, 2100-ra a globális hőmérséklet akár 3-5°C-kal is nőhet, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat a Föld ökoszisztémáiban.
A Föld napját 1970 óta rendezik meg, válaszul a 60-as évek ipari boomjának környezeti ártalmaihoz. Az első Föld napja óta eltelt évtizedek alatt számos előrelépés történt, mint például az ózonréteg védelmében tett intézkedések, azonban a klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, és a természeti erőforrások kiapadása továbbra is fenyegető tényezők.
Mi a legnagyobb probléma?
Nehéz megmondani, hogy az emberi tevékenységek közül melyik az, amely a legnagyobb kárt teszi a környezetben, a Föld nevű bolygóban. Összességében azonban kijelenthető, hogy a környezetszennyezés különböző formái között a legnagyobb problémát jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátása jelenti, hiszen ez okozza a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást.
A kibocsátások jelentős része a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, természetes gáz) elégetéséből származik, amelyek az ipar, a közlekedés és az energiaszektor tevékenységei során kerülnek az atmoszférába.
A legnagyobb szennytéz okozói:
- Energetika: A globális széndioxid-kibocsátás 73%-a az energetikai szektortól származik, amely magában foglalja az elektromos energia termelését, a fűtést, a közlekedést és az ipari folyamatokat.
- Ipari tevékenységek: Cementgyártás, acélgyártás és egyéb feldolgozóipari műveletek.
- Mezőgazdaság: Erősen hozzájárul az üvegházhatású gázok, különösen a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátásához.
Tudta? A három legveszélyesebb, üvegházhatást kiváltó gáz a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄) és a dinitrogén-oxid (N₂O).
A szén-dioxid kibocsátás már 2020-ban elérte a 36.44 gigatonnát. A közlekedési szektor közel 14%‑át teszi ki a globális üvegházhatású gáz kibocsátásoknak, amelyben döntő részt a közúti járművek játszanak.
A metánkibocsátás mintegy 40%-áért a mezőgazdaság a felelős, azon belül az állattenyésztés (például tehéngáz) okoz jelentős problémát. Szintén a mezőgazdaság számlájára írható a dinitrogén-oxid kibocsátás is, a műtrágyák alkalmazása által.
És a többi, és a többi…
A globális felmelegedést előidéző üvegházhatású gázok kibocsátása mellett tetézzük még a bolygó terhelését sok minden mással is. Csak néhány példa:
Erőirtás
A FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) szerint 1990 és 2020 között a világ erdős területeinek körülbelül 10%-a tűnt el. Ez az arány döbbenetes, tekintettel arra, hogy az erdők létfontosságú szén-dioxid tárolók, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a légkör tisztán tartásában. A legnagyobb erdőveszteségeket Dél-Amerikában és Afrikában regisztrálták, ahol az Amazonas-medence és a Kongó-medence hatalmas erdőségei találhatóak.
Jelenleg a világon körülbelül 4 milliárd hektár erdőterület van, amely a Föld szárazföldi területének mintegy 31%-át fedi.
Vízszennyezés
A folyók, tavak és óceánok szennyezése különféle forrásokból ered, beleértve az ipari tevékenységeket, mezőgazdasági műtrágyázást, és a háztartási hulladékvizeket. Az ipari folyamatok által nehézfémek, vegyi anyagok és egyéb szennyeződések, mint plumbum, kadmium és higany kerül a vízbe, melyek toxikusak az élővilág számára. A háztartások számlájára pedig elsősorban a műanyagszennyezés írható… ugye mindenkinek a retinájába vésődött az óceánokban úszó szemétszigetek képe?!
A világ édesvízkészleteinek csupán egy kis része (kb. 2.5%) hozzáférhető és alkalmas fogyasztásra, melynek nagy része gleccserekből és alacsonyabban fekvő jégtáblákból származik.
A WHO jelentése szerint a világ népességének több mint 30%-a nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez.
Mezőgazdaság
A fent említett károsanyagkibocsátás mellett a féktelen mezőgazdasági tevékenység hatása a természetes élőhelyek csökkenése (mivel egyre több területen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet), a vizes élőhelyek kiszáradása. A világ vizes élőhelyeinek mintegy 70%-a már eltűnt az ipari korszak kezdete óta. Emellett számos madárfaj és más bevándorló állatok élőhelyei szűnnek meg a mezőgazdasági terjeszkedés és az urbanizáció miatt.
Biodiverzitás csökkenése
A fentiek egyenes következménye, hogy egyre csökken a Földön élő fajok száma. A WWF jelentése szerint az elmúlt 50 évben a Föld állatfajainak több mint 60%-a eltűnt.
Jelenleg több mint 37,400 faj van közvetlen kihalási veszélyben, ami a fajok több mint 28%-át érinti.
A biológiai sokféleség csökkenése az elmúlt néhány évszázadban és a jövőben (az ENSZ Környezetvédelmi Programjának előrejelzése). Ábra: iberdrola.com
Globális és helyi, kollektív és egyéni tettek is kellenek!
A megoldás (vagy legalább a káros tendencia megállítása) érdekében globális és helyi szinten is integrált stratégiákra van szükség. A már megszületett nemzetközi egyezmények, például a legátfogóbb Párizsi Klímaegyezmény mellett helyi szintű törvényi szabályozásokra is szükség van a káros tevékenységek visszaszorítása és a természet védelme érdekében.
Fontos a technológiai fejlődés is, hiszen számos, a fenntartható fejlődést segítő innováció született már, de önmagában ez nem elég.
Az „én egyedül nem tehetek semmit” elvet is el kell felejteni, mert az egyéni tettek is számítanak, legfőképp a szemléletváltásban.
A környezetért, a Földért végzett cselekedeteink azt mutatják, hogy legalább a gondolkodásmódunk megváltozott, és ezt átörökíthetjük a következő generációk számára.
Forrás: green.hu / szerző: Szendőfi Bori
Nyitókép: Pixabay
