A múzeum rendezvénye mindenki számára nyitott és ingyenesen látogatható volt, így a szakmai közösségen túl a történelem iránt érdeklődő laikusok is új ismeretekkel bővíthették tudásukat. A szervezők szándéka az, hogy a jövőben minden évben teret adnak majd a legfrissebb tudományos eredmények ilyen jellegű bemutatásának.
Nagy Szabolcs Balázs
Az első órában Nagy Szabolcs Balázs és Sebestyén Noémi számoltak be 2022-es munkásságukról. Nagy Szabolcs Balázs a bakonybéli bencés monostor középkori maradványainak azonosítását ismertette, amelynek pontos helyét egészen mostanáig nem ismertük. A jelenlegi monostor déli udvarában zajló ásatások során kerültek elő a feltehetően a 13. században épült falak maradványai, melyek többé-kevésbé kirajzolják az egykori kerengő és a hozzá kapcsolódó épültek körvonalát. Az I. István korában alapított rendház ezelőtt fa épületekből állt, és az itt talált temetkezések alapján azt feltételezik, hogy a most megtalált kerengő már a kőfalak építése előtt is ugyanazon a helyen húzódott. A monostor középkori történetének a végvári időszak beköszönte vetett véget az 1530-as években, amikor katonai erődítménnyé építették át a korábban a szerzetesek által használt épületeket.
Essegvár (Fotó: Solymári / Wikipedia)
Szintén Nagy Szabolcs Balázs dolgozott a bándi Essegvár feltárásán is, és felrajzolta a várhegy kronológiáját. Találtak egy 12-14. század között használt temetőt a várhegy északi részén, amelyhez vélhetően templom is tartozott. A várhegy déli részén egy 13. században épült nemesi udvarház maradványait találták meg, a leletanyag arra utal, hogy az épületet a tatárjárás előtt használhatták, és egy fa erődítés választotta el a várhegy északi felén található temetőtől. A kővár a 13. században épült, a külső falak mellett a belső válaszfalat is megerősítették, a déli részen pedig az Anjou-korban emeltek palotát. 1400 körül felszámolták a temetőt, elbontották az északi és déli részt elválasztó erődítést. A 16. század elején összeomlott a nyugati torony, és ez már a vég kezdete volt: a vár még a török idők előtt elnéptelenedett.
Sebestyén Noémi a Jutasi út mentén egykor létezett neolit településen végzett ásatást egy jövőbeni beruházás előkészítéseként. Az újkőkortól a bronzkorig egy meglehetősen nagy település létezett a Barátság parktól a Báthory iskoláig, illetve délen a Petőfi Sándor utcáig terjedő területen. A település legnagyobb feltárása a kétezres évek elején zajlott, 2022-ben csak két kisebb részt érintettek a Munkácsy úti körforgalomtól északnyugatra, ahol egy, a korábban megtaláltaktól távolabb elhelyezkedő sírt találtak, mely a közösség egy megbecsült tagjának nyughelye lehetett nem messze a Séd partjától.
Sebestyén Noémi
A nap hátralévő részében többek között a megye területén található római kori villagazdaságok, a herendi középkori fazekas kemencék, a veszprémi vár feltárásának eredményei is szóba kerültek. A program egy zártkörű szakmai műhelyfoglalkozással ért véget.
