A csütörtöki találkozón Ovádi Péter országgyűlési képviselő elmondta, a fórumsorozatot kifejezetten a (kis)települések polgármestereinek kérésére hozták létre, akik többször jelezték felé is, mennyire nagy szükség lenne egy olyan színtérre, ahol hangot adhatnak az őket foglalkoztató kérdéseknek és meg lehet beszélni a problémákat közösen. Ilyenek például az energiaárak alakulása, az energiahatékonysági megoldások keresése vagy éppen a közvilágítás korszerűsítése.
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter köszöntőjében emlékeztetett, 2022 őszén, alig pár hónappal a kormány megalakulása után az energiaellátás területén jelentkező kihívások máris átalakításokat követeltek meg a kormánytól, amelynek eredményeként létrejött az Energiaügyi Minisztérium, ami aztán a későbbi történések tükrében a legfontosabb minisztériummá vált. Az áram, a földgáz árának emelkedése hatalmas terhet rótt különösen a falvakra és a kisvárosokra, abban pedig, hogy a települések túl tudták élni ezt az időszakot, illetve hogy mindeközben Magyarország a megújuló energia ellátás élvonalába került az Európai Unióban, óriási szerepe volt előbbi minisztériumnak.
Koncz Zsófia energiaügyi miniszterhelyettes szerint ez annak is köszönhető, hogy folyamatosan egyeztettek az önkormányzatokkal és rengeteg hasznos információt, ötletet kaptak tőlük, például az áram és a földgáz árának fixálásáról vagy éppen a kötbérmentesítés kapcsán.
Azonban a sikeres válságkezelés nem csak ezen múlt. Ahogy Koncz fogalmazott, senki nem mondhatja, hogy a magyar kormány az energiaválság kirobbanásakor kezdett volna el foglalkozni az energiahordozók beszerzéséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, hanem régóta ezen dolgozott már, hiszen tárgyalási és energiabiztonsági szempontból is az a legfontosabb, hogy minél több alternatív módon minél több energiahordozóhoz jusson az ország. Míg 2010-ben még csak kettő földgáz interkonnektorunk volt Ukrajna és Ausztria irányába, mostanra Szlovéniát leszámítva hat ország felé rendelkezünk ilyenekkel. A Szerbiával közös déli vezeték ezek közül különösen nagy jelentőségű, hiszen enélkül gyakorlatilag nem lett volna honnan beszerezni földgázt az elmúlt telek alatt. De nagyon fontos lépés volt a külföldi kézben lévő földgáz tárolók visszavásárlása is 2010 után, valamint a rezsicsökkentés intézkedésének megtartása.
Míg a földgáz fogyasztásunk egyébként csökken – amivel Magyarország élen jár az EU-ban, a villamos energia, így a zöldenergia kapacitások növelésére egyre nagyobb fókusz kerül – nem véletlenül, hiszen a jövő ebben van. Ráadásul a nemzeti energia és klímatervben korábban meghatározott célszámokat már jóval meghaladtuk: eredetileg 2030-ig tervezte a kormány elérni a 6000 megawattos napenergia kapacitást, amit már a napokban sikerült elérni, így ez módosult 12 gigawattra, de a háztartási kiserőművek esetében (alapvetően ilyenekkel rendelkeznek az önkormányzatok is) belőtt 200 ezret is sikerült már 50 ezerrel felülmúlni, ami a megújulók részarányának célszámát is növeli a teljes energiafelhasználásban 21-ről 29%-ra.
A miniszterhelyettes figyelmeztetett, a fejlődéshez persze kulcskérdés a zöldenergia tárolása, hiszen a napenergia ingadozása például jelenleg még rendkívül meg tudja terhelni a villamos energiahálózatot. Ezért szükség van ún. kiegyenlítő energiára, ami nagyon drága. Erre több pályázatot is meghirdettek, illetve tervben van rugalmas erőművek kialakítása, az atomenergia növelése, új gázerőművek kiépítése, a napenergia tárolását és későbbi egyenletes elosztását lehetővé tevő szivattyús tározós erőművek létesítése is – jelenleg ezek helyszíni felmérése zajlik. De fontos lépés lehet a geotermia felhasználása és az épületenergia korszerűsítése, valamint zöld parkok létrejötte is.
Koncz Zsófia hozzátette, még nem vagyunk túl teljesen az energiaválságon, de az infrastruktúra és a célszámok alakulása pozitív jövőképet mutat, illetve a települések megsegítésére a tavalyi 75 milliárdos rezsitámogatás után idén egy még jelentősebb összeg érkezik majd az önkormányzatokhoz.
