A nagyböjt kapcsán az emberek többségének a negyven napos húsmentes étkezés lehet, ami leggyakrabban felmerül, ugyanakkor, ha a keresztény egyház tanításain keresztül vizsgáljuk ezt az időszakot, már jóval mélyebb tartalma van, mint az, hogy a hívő emberek átváltoznak vegetáriánussá ilyenkor.
Húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Sokakban él az a tévhit, hogy karácsony, a Megváltó születése, ami a legmagasabban helyezkedik el az ünnepek sorában, de valójában Krisztus feltámadása, a megváltás az, ami a kereszténység alfája és omegája. Emiatt pedig a nagyböjti időszak is számos olyan üzenetet hordoz magában, ami egy keresztény ember számára a mindennapi életvezetését is átformálhatja. Vagy akár azoknak is, akik magukat nem tartják hívő embernek, mégis, ha ki sem mondják, de keresztény értékek szerint élnek.
Udvardy György, veszprémi érsek Hamvazószerdán tartott tanításában is ezt a vonalat követte. A színültig megtelt Károly-templomban tartott liturgiában az egyházi vezető először pontosan behatárolta a nagyböjti időszak lényegét, miszerint ekkor van igazán lehetőség lelkileg megújulni, fejlődni, eljutni az őszinte bűnbánatig és azáltal Isten kegyelméhez.
Mert Isten irgalmas, és ez nem vélekedés, hanem bizonyosság a keresztényeknek, hangsúlyozta.
Udvardy György ezután a döntések súlyáról beszélt hosszan. Mindezt persze keresztény szemüvegen keresztül tette, de gondolatainak valójában olyan súlya volt, amit bárki, aki szeretne lelkileg fejlődni magáévá tudta tenni.
A Krisztushoz való tartozás is önmagában már egy döntés, ami nem kényszerű, fogalmazott az érsek. De, ha meghoztuk ezt az döntést, akkor az már életünk természetes részévé kell, hogy váljon, ezzel pedig elérkezhetünk a földi boldog élethez.
Milyen magatartásokat követünk a döntéseknél? – Tette fel a kérdést Udvardy György, amire több választ is adott, elsősorban ráirányítva a figyelmet olyan hibákra, amik egy rossz döntéshez vezetnek. Mivel a világon minden mindennel összefügg, egy egyszerű döntésnek is lehet súlyos, messzemenő következménye, mondta az egyházi vezető. Ezért is fontos, hogy krisztusi tanítás szerint éljünk, ez vezérelje döntéseinket, így a helyes és boldog úton maradhatunk.
Persze ez nem mindig sikerül, hiszen számos esetben a halogatásba menekülnek az emberek, aminek végén már kényszerből kell döntést hozni. Vagy máskor döntéseinket csak rövid távra vállaljuk. A félelemből hozott döntés szintén nem a krisztusi út része.
Gyakran merül fel az a probléma, hogy nem sajátunk, hanem mások döntéseit követjük. Ennél a résznél Udvardy György megtorpant egy pillanatra és feltette a kérdést: ha megfordítjuk ezt és aszerint nézzük, hogy vajon, akik minket követnek, a mi döntéseinket, ők ebből erőt meríthetnek?
Az egyházi vezető arra szólította fel a híveket, hogy a nagyböjti időszakban újítsák meg a döntéseiket. Tartsanak bűnbánatot, térjenek vissza a múltban meghozott rossz döntésekre és kérjenek bocsánatot ezekért úgy Istentől, mint egymástól is. Ezzel pedig újjá lehet teremteni a múltat.
A nagyböjt alatt szerdánként a Károly-templomban rendszeresen fog az érsek beszélni és hasonló keresztény megközelítésből átadni a húsvét valódi üzenetét a híveknek. Ígérete szerint olyan módon, hogy azokat otthon tovább lehessen gondolni, elmélkedni rajtuk.
