Harmadik éve vállalkozik arra a Pénzcentrum szakportál, hogy felmérje Magyarország általános elégedettségét, mondhatni a magyar emberek boldogságszintjét, habár ahogy a szakújságírók is írják: azt nem sikerült megfejteni, hogy tulajdonképpen mi is a „boldogság”, de számos új nézőpontot is behoztak a kérdés vizsgálatához, amiknek egyöntetű vizsgálatával már egészen közel lehet kerülni annak megválaszolásához, hogy hol is élnek a legboldogabb emberek Magyarországon belül.
Ahogy írják, a 2023 utolsó heteiben zajló online kérdőíves felmérést 15 ezren töltötték ki. A kérdésekben kitértek a már említett egészségügyi állapotra és anyagi helyzetre is, de magánéleti helyzetre és a közélettel való kapcsolatra is kitértek. Mindezeket egy 1-től 10-ig terjedő skálán lehetett értékelni, ebből pedig már könnyű volt átlagot vonni, hogy hol a legboldogabbak – vagy talán inkább jobb szó: legelégedettebbek – az emberek.
Mivel a Pénzcentrum már harmadik éve készíti el ugyanilyen módszertan mentén a felmérést, jó összehasonlítási alapot is kínál, honnan, hova tart egy-egy vármegye.
2022-ben Vas vármegye szerepelt a legjobban a felmérésben, utána Győr-Moson-Sopron következett, majd Budapest – a fővárost külön vizsgálták – a negyedik helyen Pest vármegye állt, ötödik pedig Veszprém volt. A lista végén Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád voltak.
Tehát a Bakony-Balaton térség a top 5-ben szerepelt egy évvel ezelőtt, 2023-ra viszont több változás is történt a listában, ami az élmezőnyt is érintette.
A két listavezető továbbra is változatlan, Vas és Győr-Moson-Sopronban a legboldogabbak az emberek, a főváros környékén viszont több probléma is lehet, ugyanis Budapest lecsúszott az ötödik helyre, Pest vármegye pedig egyenesen a középmezőnyben landolt, már csak a kilencedik.
A főváros dobogós helyét Veszprém vármegye örökölte meg, tehát 2023-ban a térségünk két helyet is javított. Feljött Fejér vármegye is a negyedik helyre, de látványosat ugrott előre Szabolcs-Szatmár-Bereg is a maga háromhelyes javításával.
A lista végén 2023-ban is Nógrád szerepel, itt az látszik a Pénzcentrum kutatásából, hogy konstans boldogtalanabbak az emberek, ahogy Bács-Kiskun sem tud elmozdulni az utolsó helyekről. Somogy viszont látványosan hátrébb csúszott, már csak utolsó előtti a szomszédos vármegyénk.
Forrás: Pénzcentrum
A lista felületes áttekintése mellett érdemes azonban részletesen is elemezni az adatokat, hiszen, ahogyan a módszertannál is írtuk, az emberek egy 10-es skálán értékelhették a boldogságuknak feltételeit. Ebből a megközelítésből pedig kitűnik, hogy 2022-höz képest szinte mindegyik térség több pontot kapott a kitöltőktől. Tehát amíg tavaly Nógrád 4,9-es átlaggal volt az utolsó, idén már 5,2-vel került oda, az élen pedig Vas vármegye 6,1-es átlagot produkált.
A Pénzcentrum közzétett néhány demográfiai adatot is, ezekből ki lehet olvasni olyan információkat, hogy például melyik nem képviselői a boldogabbak, vagy melyik korosztályban, esetleg foglalkozási körben kell keresni ezeket az embereket.
Férfi és nő között egyébként nincs nagy különbség, kor szerint a 40-es, 50-es korosztály a legboldogabb jelenleg az országban.
Az iskolai végzettség szerinti vizsgálatban nincs meglepetés, a Phd-fokozattal rendelkezők a legboldogabbak és így csökken egyenesen arányosan a csak általános iskolát végzettekig.
Megdőlni látszik az az állítás, hogy Magyarországon nincsenek jó helyzetben azok, akik vállalkozóként élik az életüket, a felmérés szerint ők a legboldogabbak, legkevésbé pedig értelemszerűen a munkanélküliek.
Forrás: Pénzcentrum
Családi állapot szerint toronymagasan a házasságban élők elégedettek életükkel, majd azok, akik kapcsolatban élnek, legkevésbé az egyedülállóak.
Szintén igazolni látszik a kormány családpolitikája is, ugyanis, amikor a kutatás a gyermekek száma alapján vizsgálta a boldogságot, akkor a háromgyermekes kitöltők jöttek ki legboldogabbnak, legkevésbé pedig azok, akiknek egy gyermekük sincs.
Az egészségügyi állapot értékelésénél hatalmas meglepetések nem érik az embert, ha a magyar társadalmat vizsgálja, minél idősebb valaki, annál inkább tendál az alacsonyabb értékek felé ez a mérőszám.
Amikor viszont az anyagi biztonságra tért ki a felmérés, már érdekesebb adatok láttak napvilágot, pontosabban olyanok, amik ismét lerombolhatnak néhány téves berögződést.
Az még önmagában nem meglepő, hogy a vállalkozói réteg érzi legstabilabban magát anyagilag, de például a közalkalmazottak és alkalmazottak is magas számokat produkáltak. Ugyanúgy, ahogy a nyugdíjasok is, tehát bármennyire is hallani olyan hangokat, hogy nyugdíjasként nagy megpróbáltatást jelent az anyagi biztonság megteremtése, a mostani felmérés ezt cáfolni látszik.
A teljes kutatás a Pénzcentrum oldalán, ide kattintva elérhető.
