Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Nevetésbe burkolt szabadságkeresés a Petőfi színház új darabjában

2023. november 2. 22:07
A magyar virtusról, szabadságról és az utolsó pillanatos döntésekről is mesél a Veszprémi Petőfi Színház második nagyszínházi bemutatója, A három sárkány.

A történet nem ismeretlen a színházszerető közönség körében: Hunyady Sándor színdarabjából 1936-ban nagy sikerű játékfilm készült, valamint a Petőfi Színház is műsorra tűzte korábban. Ezúttal Oberfrank Pál direktor rendezésében ismerhetjük meg a történetet, aki elárulta, eredetileg Balázs Péter vitte volna színre a darabot, aki a tavalyi évadban közönségkedvenc Illatszertár című előadásért is felelt. A színházigazgató végül Balázs Péter betegsége okán vette át a rendezői feladatokat. Mint mondta, egy nagyon szerethető, humoros, ugyanakkor mélyebb tartalmakkal is operáló, jó szerepkiosztású előadásról van szó.

A címben szereplő három sárkány valójában három nagynéni, akik kezükbe veszik öccsük és unokaöccsük sorsát, miután utóbbit kétségbeesett üzenetet küld haza vidékre Budapestről: „pénzt vagy öngyilkos leszek!” A nagynénik a családi ügyvéd nem túl okos tanácsára előbb a fiú könnyelmű természetű apját küldik y fővárosba, ám ő fiával együtt ugyanúgy eltűnik az éjszakában, a kapott pénzt pedig szintén a szép Tatár Anna színésznőre és mulatozásra költi. Ekkor lép akcióba a három hölgy, hogy rendet tegyenek az elkanászodó férfiak között.

Bár a főszereplők látszólag a nagynénik, Oberfrank Pál szerint a darab igazi központi figurája az apa, id. Csaholy Balázs. Hunyady Sándor nem tolja az arcunkba a dolgot, csak nagyon finoman beszél a történet hátterét adó világról is: valamikor az I. világháborút követően járunk, egy átmeneti időszakban feudalizmus és kapitalizmus között, amikor nagyon sokan nem találták a helyüket. Az apa megjárta a háborút, sebesülést is szerzett, amikor megszületett a gyermeke, elvesztette feleségét. Kissé könnyelmű, szabadságra vágyna, a három nagynéni próbálja kordában tartani. „Rajta keresztül Hunyady egy kicsit a magyar néplélekről is beszél: jellemző ránk, hogy nem hozzuk meg időben a döntéseket, nem vállaljuk a felelősséget, inkább elmegyünk a falig, és akkor próbálunk meg valami gyors döntést hozni. Itt is megfigyelhető ez a fajta végletesség” – nyilatkozta a direktor.

Vaszkó Bence, az apa alakítója szerint azért valahol érthetőek a karakter kicsapongásai. Nem elég, hogy háborús és magánéleti veszteségek érték, id. Csahogy Balázs még gyámság alatt is áll: nem házasodhat, nem gazdálkodhat úgy az örökségével, ahogy szeretne, gyakorlatilag nővérei elnyomása alatt áll, s közben csak forr, forr magában, amíg – törvényszerűen – ki nem adja a gőzt.

Persze valószínűleg nem véletlen, hogy Hunyady a három nővért tette meg gúnyosan a címszereplőknek: ebben a történetben a nagy sorsfordító cselekedetek, döntések mégis csak a nőknek jutnak. Lényegében míg a férfiak a saját harcaikat vívják, ők mentik a menthetőt, így a nagynénik, de a színésznő figurája is, aki van elég okos és tűzrőlpattant, hogy vidéki lányként felismerje, mik az esélyei a fővárosi művészvilágban, meddig mehet el és mi lehet a megoldás önmaga és a Csaholy család számára is.

Ez azonban már maradjon meglepetés, amely kiderül november 3-án, pénteken, a bemutatón.

Galéria
Veszprémi Petőfi Színház: A három sárkány
Bertalan Melinda
Szalai Csaba
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.