Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A gyermekek még mernek álmodni

2010. június 19. 0:02
„A gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik.” - mondja Christopher Moore. Valójában a lelkükben él.

- A legszebb dolgokat az első osztályosok alkotják. Ott még jelen vannak az álmok, belső világukban élnek – mondja Felhősi István festő-restaurátorművész, aki csaknem két évtizede foglalkozik gyermekrajzok értékelésével. - Akik nyernek, nem biztos, hogy festőművészek lesznek. Csupán ők alkotnak olyat, amiben benne van a gyermeki igazság. A nyertesek ki merik bontakoztatni saját személyiségüket, nem pedig a többség által használt megoldásokat követik.

A művészt egy veszprémi kiállítás után kerestük fel, aki elmondta, hogy a gyerekek, ahogy haladnak a korral, egyre inkább átveszik a felnőtt világ értékeit. Látszik a munkákon, hogy nem közösségekben érzik jól magukat, hanem egyénekre vannak bontva. Paneleket kezdenek el használni, melyeket a környezetből, tévéből és újságból lesnek el. Nem ők teremtenek maguknak egy világot, csak lemásolják a látottakat. Nincs benne szeretet és harmónia.

- A rajz az álmodás része. A rajzokon látszódik, hogy ki az, aki tagozódik, ki az, aki mindenáron be akar illeszkedni. A felnőttek, elsősorban az anyák felelőssége, hogy melyik úton indul el a gyermek.

Úgy véli, lehet látni a pályamunkákból, melyik érkezett vidéki iskolából, melyik a városiból. Az utóbbiban mindig kietlen, falanszter jellegű, magas házakat ábrázolnak. A falusiban megjelenik a környezet, a rendőr és a tűzoltó természetes része a történéseknek. Teszik a dolgukat, de közben a madarak ugyan úgy röpködnek. Nem a felborult egyensúlyt ábrázolják. Ezen kívül a gyermekek munkáiból az is megtudható, melyiket készítette kislány, és melyiket kisfiú. A fiúk sok katasztrófajelenetet ábrázolnak, mintha annak örülnének, hogy baj van. Látszik, hogy nem ijednek meg, ha valami rossz dolog történik. Ábrázolják, amit elfogadnak. Elfogadják, hogy a bűnözés része az életnek. Ez az életszemlélet a személyiségfejlődésre is kihat.

- Látványosak ezek az alkotások, de zavar, hogy elvész a gyermeki lelkület. A kisebbeknél még látható a bizalommal, kíváncsisággal teli lét. Később ezek eltűnnek. Ez a folyamat felerősödött az elmúlt években. Lemaradnak a saját idejükről, és ez az elcsúszás a rajzokban is megjelenik. A gyerekek felvesznek olyan mintákat, amik nem ők. Sok olyan vizuális hatás éri őket, melyek nem feltétlenül pozitívak. Eltűnnek a komoly, a családból hozott értékek.
A rajz lélekkivetülés. Ha nincs benne a vágyálom, akkor nem ér semmit. – mondja el észrevételeit a festőművész.

A pályamunkák értékelésénél nem mindig a legszínesebb, a legjobb technikával készült mű a nyertes. Arra is oda kell figyelni, milyen eszközök állnak a diákok rendelkezésére. Nagyon sok gyerek használ például vonalzót, mert nem mernek szabad kézzel alkotni.

- Ez egy eszközhasználó társadalom, mert még a gyerekek is hasonulni akarnak a másikhoz, nem egyéniségnek lenni.

Janni Anikó
további cikkek
Megalakul a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ közélet Megalakul a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ A Pannon Egyetem és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. június 29-én, a Gazdaságtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén stratégiai jelentőségű együttműködési megállapodást írt alá. A partnerség legfontosabb eredménye a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ, vagyis a VOSZ Tanszék létrehozása, amely az egyetemi tudás, a tudományos kutatás és a vállalkozói gyakorlat összekapcsolását szolgálja. ma 10:08 Fejlesztés kontra vízbázisvédelem az Aranyosvölgy ügyében közélet Fejlesztés kontra vízbázisvédelem az Aranyosvölgy ügyében Veszprémben az Aranyosvölgybe tervezett lakópark ügye az elmúlt hetekben nem csupán szakmai kérdéssé, hanem társadalmi próbatétellé vált. Hétfőn a városházán a városvezetés, a szakma és a tiltakozó civileknek tartott fórumot, hogy megkíséreljék előre mozdítani azt a konfliktust, amely kialakult a magántulajdonban lévő terület hasznosítása körül. ma 4:53 Harminc év hűség a veszprémi nehézipar szolgálatában közélet Harminc év hűség a veszprémi nehézipar szolgálatában Amikor a kilencvenes évek közepén, a tervgazdaság összeomlása után megérkeztek az első nyugati multinacionális vállalatok Veszprémbe, a helyi munkavállalók egy teljesen ismeretlen világba csöppentek bele. A Jost Hungária Kft. harminc évvel ezelőtt egy szerény felvonulási konténerrel és egy maroknyi lelkes csapattal kezdte meg működését a városban, hogy mára a haszongépjármű-alkatrészek egyik globális szereplőjévé nője ki magát. Meglátogattuk a Veszprém határában lévő céget, hogy ott a nehéz fémmegmunkáló berendezések mellől érkező kollégákkal beszélgessünk a kezdetekről, a német tulajdonosi kultúráról, a gazdasági válságok túléléséről és arról a ritka kötelékről, amely harminc éve ugyanahhoz a csarnokhoz láncolja a gyár alapító munkatársait. tegnap 15:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.