Először is nem árt tisztázni, hogy a szívinfarktus és a szívroham nem ugyanazt jelenti. Amíg az infarktusnál a legtöbb esetben elektromos hiba okozza a szív megállását, amit újraélesztéssel relatív könnyen lehet orvoslni, addig a szívrohamnál a vérbe történő véráramlás áll le részben, vagy teljesen.
A magyar statisztikák megdöbbentőek, naponta átlagosan 70 szívmegálláshoz riasztják a mentőket, éves szinten pedig 6000-en halnak bele. Ezzel a szívbetegség a daganatos betegségeket is megelőz a statisztikában. A szívinfarktus tehát népegészségügyi szempontból is kiemelt betegség lett, ami már nem csak az idősebb generáció tagjait érinti, hanem a fiatalabbakat is.
Az USA-ban 2000-2016 között kutatták, hogy milyen korosztályból kerülnek ki a szívinfarktussal küzdő betegek és kiderült, hogy minden ötödik érintett negyven év alatti. Hozzáteszik viszont, hogy az ő túlélési esélyük jóval nagyobb, mint az idősebbeké, hiszen szervezetük erősebb, és ha nem küzdenek társbetegséggel, akkor jó eséllyel felépülnek. Az elmúlt tíz évben így is 2%-kal nőtt a negyven év alattiaknál előforduló infarktus.
A helyzetet a koronavírus is rontotta, a világjárványkor feltűnően többen, 14%-kal többen voltak érintettek szívrohamban a 25-44 évesek között, mert a vírus aktiválta a gyulladásos reakciókat a szervezetben, ez vérrögök kialakulásához vezetett, amelyek a szív- vagy tüdő artériákba jutva embóliát vagy infarktust okoztak, összegzi az Index.
Az orvostudomány több olyan tényezőt is fel tud sorakoztatni, amelyek kiváltható okai lehetnek a szívmegállásának a fiatalok körében is. Ilyen a családi hajlam, ha a felmenők között volt már ilyen betegség, akkor az megnöveli az esélyét. A magas vérnyomás, cukorbetegség szövődménye is lehet. A droghasználat és rendszeres dohányzás szintén előidézheti. De nem elhanyagolható a magas koleszterinszint és a túlsúly sem a kockázati tényezők között.
A szívroham tünetei leggyakrabban a:
- mellkasi fájdalom – nyomás, merevség, szorító, sajgó érzés a mellkasban, a karokban,
- gyomorpanaszok – hányinger, hasfájás,
- légszomj,
- hideg verejtékezés,
- kimerültség,
- szédülés.
Ha ezek egyszerre, vagy ezek közül több egyszerre jelentkezik, akkor érdemes mihamarabb mentőt hívni. Szintén kutatások bizonyítják, hogy a fiatal generáció tagjai jóval később kérnek ilyen esetben segítséget, akár három óra is eltelhet a tünetek észlelése és a mentő érkezése között.
Magyar kardiológusok beszámolói szerint annak ellenére, hogy mind az eljárás mind a gyógyszeres terápia sokat fejlődött az elmúlt harminc év során, a betegek, mikor gyógyultnak érzik magukat, gyakran elhagyják gyógyszereiket, visszatérnek egészségtelen életmódjukhoz, amivel egy újabb infarktust kockáztatnak. A szív-érrendszeri katasztrófát követően pedig élethosszig tartó gyógyszeres terápiára van szükség, áll az elemzésben.
A tartós feszültség a szívünkre is hatással van, gyulladást válthat ki a koszorúerekben növelve a vérrögök kialakulásának kockázatát, a folyamatosan magas adrenalin- és kortizolszint következtében magas vérnyomás alakulhat ki. A stresszes életet élők között ezért van sok szívbeteg, az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatása szerint a 22–39 évesek élnek túlhajszolt életet. Feszültségoldásként testmozgást javasolnak, aminek következtében endorfin szabadul fel, a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hormon fokozott termelődése utat enged a boldogságérzetet kiváltó dopaminnak.
Az egészséges életmód részeként már a korai szívproblémák megelőzésre javasolják a szakorvosok a káros hatások, dohányzás, alkohol, drog kerülése mellett a kevés cukrot, sót tartalmazó, zsírszegény étkezést és persze a sportolást. A kardiológusok ajánlása szerint szívünk érdekében a sovány húsok, csirke, pulyka, hetente legalább 1-2 alkalommal pedig a hal fogyasztását érdemes előnyben részesíteni.
