Az esemény a kulturális örökség-alapú terület- és településfejlesztés témáját helyezi fókuszba. A Hazai szakmai élet elismert szakértői mellett jeles, nemzetközi meghívott előadók is tartottak előadást.
A konferencia harmadik, s egyben utolsó napján Porga Gyula polgármester, valamint Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója is pódiumra lépett. Előadásukban a 2023-as évre vonatkozó célokról, előkészületekről, magáról a megvalósításról beszéltek, valamint arról, milyen jövőbeni célok vannak még, amelyek nem feltétlenül az Európa Kulturális Fővárosa program évére vonatkoznak, de onnan eredeztethetőek.
Az eddig lezajlott eseményekről egy kisebb összefoglaló videó is a közönség elé került, a hangulatos felvezető után pedig a polgármester kezdte. Feltette a kérdést, vajon hova szeretne eljutni egy közösség, és milyen úton lehet haladni a cél megvalósítása felé? Porga elmondta, rendkívül jó szemlélet volt, hogy Veszprém az EKF címre való pályázásnál nem csupán a várost, de a térséget is bevonta. Oly annyira, hogy összesen 166 önkormányzattal lett végül teljes az EKF cím. Az ötlet sikerességét jelzi, hogy mind a 166 település a mai napig része a programnak, nem volt tehát „lemorzsolódás”.
A városvezetés nem titkolt célja, hogy Veszprém 2030-ra Európa városainak elitjébe tartozzon, ami az első húsz helyezett között lehetne aktuális. Porga az életminőség javításáról is beszélt, és arról, milyen tartópillérek szükségeltetnek annak eléréséhez: az első az infrastruktúra, amelybe beletartozik többek között a közlekedés, az utak valamint az épületek javítása. A második pillér a város kínálatára irányul: milyen a szociális ellátás, milyen kulturális- és munkalehetőségek vannak? A harmadik nélkülözhetetlen elem az emberi viszonyokról szól. Arról, hogy a városon belül miként tudunk konfliktusokat megoldani, kezelni.
Porga szerint az is kulcsfontosságú, hogy egy város a kisközösségeit is ki tudja-e szolgálni. Végül összegezte, mindegyik területen képesek voltak nagyot előre lépni, de a jövő is sok mindent eldönt az ügy sikerességéről. Porga kiemelte, hisz abban, hogy erősebb és élhetőbb lett a város.
Markovits Alíz számokkal, adatokkal is alátámasztotta Porga Gyula szavait. Kifejtette, az évben számos nagy befektetés megvalósult, rengeteg program és épület kelt életre. Mindeközben szem előtt tartották, hogy család-barát események legyenek, külön fókuszt kapott az akadálymentesség (például a Gyárkertben a nyelvi akadálymentesítés), a fenntarthatóság, és az egyik legfőbb cél is megvalósult, megmutatni Európának a magyarok, az országnak pedig Veszprém és térségének kultúráját.
A legnagyobb hangsúlyt a művészeti ágak közül a zene kapta, nem véletlen lett 2019-ben Veszprém a Zene Városa. Markovits kiemelte, cél, hogy 2030-ra Veszprém legyen az a város, ahol a legtöbben zenélnek.
Markovits elmondta, boldog, amiért a Krafton elhangozhatott tehát az EKF szemlélete, hiszen ahogy a rendezvénynek, úgy nekik is ars poétikájuk a város és a vidék összefogása.
