Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.
A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.
Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.
Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO "nyitott kapuk" felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Történelmi NATO-csúcstalálkozó zajlik Vilniusban, ahol minden bizonnyal sikerül felelősségteljes döntést hozni, mellyel nem idézzük elő a háború eszkalációját - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délutáni Facebook-bejegyzésében.
"Ukrajna sem meghívást, sem menetrendet nem kap az esetleges csatlakozásra. Svédország leendő NATO-tagsága is folyamatosan beszédtéma a két nap alatt: Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, egyeztettek a kérdésről és a jövőben is folyamatosan egyeztetni fognak" - olvasható a bejegyzésben.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl középen) és Joe Biden amerikai elnök (elöl j2) a NATO csúcstalálkozóján Vilniusban 2023. július 11-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A vilniusi kétnapos NATO-csúcs legfontosabb kérdésének az orosz-ukrán háborút nevezte.
"A magyar álláspont változatlan, ezt fogjuk képviselni: Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni" - emelte ki a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette, hogy tűzszünetre volna szükség és a háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
"A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben" - mondta. A miniszterelnök rögzítette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség. A NATO azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat - mutatott rá Orbán Viktor.
A magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni.
"Ez szükséges, helyes és Magyarország ezt támogatni fogja" - zárta szavait Orbán Viktor.
