A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlékeznünk, új korszaknak kell nyílnia a nemzet egészéről való gondolkodásnak – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a parlament trianoni emlékülésén pénteken. Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – fogalmazott Schmitt Pál házelnök. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdődött meg.
Sólyom László kijelentette: az kapott súlyos sebet, ami a nemzet összetartozását adja. Az államfő hangsúlyozta, nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalakítani, hanem viszonyulásunkat is a környező népekhez. Sorsfordulóink megmutatták, hogy végeztük el ezt a feladatot – fűzte hozzá.
A nemzetépítés nem csak sajátos magyar probléma, hiszen ezzel Európában – és a világon – más nemzet is szembesül – folytatta Sólyom. Úgy gondolja, két nemzet létezik: politikai és kulturális. A kulturális nemzet nem államhatárok által meghatározott, sokkal inkább az azonosság, a nyelv, a kulturális örökség az összetartozás alapja. A két nemzet egyesítése sokszor csak erőszakos asszimilálódással lehetséges, amikor a kulturális nemzetet elnyomják. Ám a kizárólagosság kikényszerítése csak zsákutcába vezet, ezért mindenképp el kell vetni ezt az utat – vélekedett. Sólyom úgy látja, egy olyan állampolgársági modell kell, ahol a kisebbség ugyanolyan esélyt és jogokat kap, mint a többségben élők. Mindez a kisebbségi jogok teljességét igényli. „Csak így alakulhat ki az államhoz való lojalitás” – fogalmazott. A kulturális nemzet léte tény, melynek nem kell egy polgári nemzetbe való tömörülésre törekedni. A két nemzetfelfogás együttélése az európai stabilitás alapja – mondta el a köztársasági elnök.
A magyar nemzet egységére helyezi a hangsúlyt a ma életbe lépő törvény. A kulturális nemzet meg akarja élni azonosságát, nem engedi, hogy országhatárok mögé szorítsák. Ugyanakkor integrálódnak is, mely sokszínűséghez vezet. „Ez érték, ahogy a kettős kötődés is” – vélte. A politikai nemzet is értékként élheti meg, hogy sok külön kis világ él benne. Az integrációtól nem kell félni, ez állandó, ám minden nemzettagnak akarni és ápolni kell a teljességet. Magyarország soknemzetiségű állam, ebből a helyzetből számtalan feladat adódik – fogalmazott Sólyom László.
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben. A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét.
„Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg” – mutatott rá.
Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos – mondta.
„Magyarország nem volt annyira magyar soha, mint a trianoni békeszerződés óta. (...) A határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjön, együtt érezzen és támogasson. Mi is csak ennyit tudunk megígérni – tette hozzá.
Az igazság szabaddá tesz benneteket – idézte a megyés püspök János evangéliumát, majd hozzátette: az igazságot meg kell ismerni, tanítani kell, elmélyíteni és továbbadni, azért, hogy ezáltal közösségi és személyes emlékezetünket meg tudjuk tisztítani. Ilyen módon kell keresni a békés együttlétet a szomszédos nemzetekkel – emelte ki Német László.
Schmitt: Nem jöttünk üres kézzel
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására. Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra. Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről – mutatott rá a fideszes politikus.
Szili ott volt
Szili Katalin a szocialista frakció többi tagjával ellentétben részt vett a parlament pénteki, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartott emlékülésén. A volt házelnök az MTI-nek döntését azzal indokolta: jelenlétével azt kívánta kifejezni, kiemelt jelentősége van annak, hogy „az összetartozás értékeit képesek legyünk megőrizni, és az új nemzedékeknek átörökíteni”.
A képviselők az emlékülés után a Szent István Bazilikába vonultak át, ahol részt vettek az ünnepi szentmisén.
