Mennyit nyer a házigazda és mennyit a győztes nemzet? Az idei dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság okán új lendületet vettek a latolgatások, pláne, hogy ezúttal egy olyan ország kapott jogot a nagy sportesemény megrendezésére, amelynek GDP-je jóval elmarad az eddigi rendezőkétől.
A német Commerzbank 1974-ig visszamenőleg vizsgálta meg az előző kilenc labdarúgó-világbajnokság lehetséges gazdasági hatásait. A házigazda országokban a külföldi építőipari befektetések a bajnokságot megelőző évben átlagosan 1 százalékkal csökkentek, a nagy sportesemény évében 0,4 százalékkal mérséklődtek, majd egy évvel később 1,5 százalékkal emelkedtek. Az elemzők ezzel szemben – logikus módon – azt várták volna, hogy a befektetések a bajnokság előtti évben emelkednek igazán, hiszen az előkészítő munkálatok java akkor indul el.
Az egy főre jutó GDP-növekedés adatai már inkább a várt forgatókönyvet mutatják: a bajnokságot megelőző évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett a házigazdáknál az egy főre jutó hazai össztermék, az esemény évében 0,9 százalékkal, egy évvel később 1,7 százalékkal. A győztesek makrogazdasági adatai egy kicsit másképp alakultak: a világbajnokság előtt náluk kisebb (átlagosan 0,9 százalék) volt az egy főre jutó GDP-növekedés, a világkupa megnyerésének idején viszont már 1,6 százalékkal, a következő évben pedig 1,8 százalékkal emelkedett az egy főre jutó GDP.
Persze lehet, hogy mindez egyszerűen a gazgaság nemzeti sajátosságainak és a világgazdaság ciklikus változásainak tudható be, amire a labdarúgó-világbajnokságok csekély befolyást gyakoroltak – ismerik el a Commerzbank közgazdászai. A kilenc világbajnokságból négyet például a világgazdaság lassuló periódusában rendeztek meg, ami igen csak rányomta bélyegét az említett makroadatokra. Még fontosabb az a megállapítás, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető” hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások eltörpülnek az ország teljes GDP-jéhez képest.
Az idei világbajnokság helyszínválasztása viszont az eddigieknél eredményesebb gazdasági megközelítést tehet majd lehetővé, hiszen a Dél-afrikai Köztársaság GDP-je nem éri el az eddigi rendezőkét, illetve nagyjából azonos szinten van a versenynek otthont adó Argentínáéval, Mexikóéval, s a következő helyszín Brazíliáéval. Bár az ország nem teljesen rutintalan a nagy sportesemények lebonyolításában, hiszen már sikeresen rendeztek 1995-ben rögbi-, 2003-ban pedig krikett-világbajnokságot, a focivébé azonban nagyságrendekkel nagyobb esemény.
A 2010-es világbajnokság összköltségeit nehéz megbecsülni: a dél-afrikai kormány előzetes számításai szerint a stadionok építése és felújítása 5 milliárd rand közpénzbe (1 rand = 100 cent, 29 forint) kerül, további 5,2 milliárdra rúg a repülőtérek fejlesztése, 3,5 milliárdba az útfejlesztés, beleértve a vasutat is. Így az egyéb forrásokat is beszámítva körülbelül 4,5 milliárd dollárra tehető a vébé összköltsége, amely a dél-afrikai GDP 1,6 százalékának felel meg.
Persze a dél-afrikai kormány cserébe jelentős gazdasági hasznot vár, leginkább a turisztikai bevételek növekedése révén. Konkrétan 55,7 milliárd rand (7 milliárd dollár, a GDP 2,4 százaléka), 415 ezer új munakhelyet, 19 milliárd rand adóbevételt. Mindezt arra alapozva, hogy a vébé körülbelül 450 ezer turistát vonz ezen a nyáron az országba, 2015-ig pedig összesen 2,2 milliót.
A Commerzbank elemzői szerint azonban túlzottan optimisták ezek a várakozások. A látogatók száma inkább 350 ezerre tehető és a gazdasági növekedésre gyakorolt várható hatás is csak mintegy 0,5 százalékpontra becsülhető. Az európai turisták nagy részét ugyanis – a világgazdasági válsággal karöltve – várhatóan elriasztja a hosszú és drága repülőút, a magas szállodai árak. Szemben a 2006-os németországi világbajnoksággal, ahová a 32 résztvevőből 12 ország focirajongóinak csupán egy viszonylag rövid utat kellett megtenniük, nem beszélve a közbiztonságban mutatkozó óriási különbségekről, ami szintén nem teszi vonzóvá a dél-afrikai vébét az európai futballdrukketek számára.
A Commerzbank szerint a vébészervezés egy potenciális árnyoldala már most jól látszik: az elektromos áram korlátozott kapacitása problémákat okozhat, hiszen a stadionok világítása kap majd prioritást, ami fennakadásokat kokozhat a dél-afrikai gazdaság számára különösen fontos bányászatban. A dél-afrikai kormányzat mindenesetre bízik a vébéhez kapcsolódó fejlesztések hosszútávú pozitív hatásaiban.
