A Trianonnal kapcsolatos kérdésekre elsősorban nem, mint szakember, nem mint néprajzkutató, kulturális antropológus vagy szociológus szeretnék reagálni, hanem, mint magyar ember, szögezte le beszélgetésünk legelején az igazgató.
- Mit jelképez a Trianon ma? Miként kellene a mai magyaroknak visszatekinteni rá, miközben 50 évig nem beszélhettünk róla?
Ha semmiről semmit sem tudva a térképre tekintünk, vagy beutazzuk a Kárpát-medencét, bizonyára megérint mindnyájunkat a hegységek koszorúzta nagy terület összetartozandóságának érzése. Hallhatunk olyan ismeretekről, hogy a magyarok sas- vagy sólyommadara, a turul számára kitüntetett terület a Kárpát-medence.
A magyar állam megalapítása óta a haza természetfeletti dimenzióban is létezik, és ez adta létének garanciáját, biztonságát. Az életszentségre jutó államalapítónk, István király a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta az országot és a királyságot, Szent László király falképeken megörökített keresztény vitézsége behálózza a Kárpát-medencét, és a török hódoltság idején országunk nádora, gróf Esterházy Miklós is ebben az értelemben szemléli hazánkat. Istentől adatott természeti törvénynek tartja minden erőnkkel a hazát oltalmazni.
A haza tehát nemcsak racionális értelmű, nemcsak uralmi természetű, hanem szívünkben is lakozik, világképünk, világfelfogásunk alapvető része. Ebből következően a trianoni döntés azt eredményezte, hogy egyedül álló módon a magyarság számára szétvált a haza, a nemzet és az ország fogalma. A haza, mint otthonérzetünk kerete, és mint a szív territóriuma politika és idő fölötti állandóság, azonos a történelmi ország-területtel. Számomra még az egykori milkói püspökség területe, Moldva is idetartozik. A nemzet önmagában is többrétű, szűk etnikai értelemben a magyarok közössége, ami a trianoni területnél nagyobb, a történeti országnál ma kisebb. A régi hungarus értelemben viszont a korábbi nemzetiségiekkel is közösséget, összetartozó nemzetet alkotunk, és a keresztény tanításra építve ma sem idejét múlt értelmezés ez. Hatalmi alapon viszont kétségtelen Trianon ténye, az ország Magyarország ma a trianoni 93 ezer négyzetkilométer.
- Mi várható el a mai fiataloktól, hogyan viszonyuljanak egy olyan eseményhez, amely a nagyszüleik gyermekkorában történt?
- A fentiekben mondottak is arra utalnak, hogy a haza és ezzel összefüggésben Trianon kérdését nem lehet egyszerűen történelmi témának tekinteni. Összefügg elődeinkhez való viszonyunkkal és identitástudatunkkal.
Trianon nemcsak csonka gazdasági-, út-, település- és rokonsági hálózatot teremtett, hanem a biológiai, pszichés és mentálhigiénés egészséget is felborította. Meggyőződésem, hogy a tudat alatti tartományból hatóan a magyarországi és a magyar deviáns jelenségek jelentős részt Trianonból fakadnak. Létfontosságú az egyén és a nemzeti közösség egészsége, ami nem létezhet úgy, ha Kassát, Pozsonyt, Munkácsot, Kolozsvárt, Dévát, Zentát, Lendvát, Németújvárt, de hozzá teszem: Belgrádot (Nándorfehérvár) vagy Zágrábot külföldnek tekintjük. Másfelől viszont igaz, hogy úgy sem lehetünk egészségesek, ha a kizárólagosság igényével és a történelmi tényeket semmibe véve tekintjük a történelmi országot hazánknak. Eleink – és sok kortársunk – szilárd Istenhite nélkül nem láthatjuk be teljességgel e kérdéseket, és nem remélhetünk valódi megoldást.
Limbacher Gábor
- A döntést hozó nagyhatalmak mit gondolnak ma, az általuk megalkotott békeszerződésről?
- A döntéshozó hatalmak számára nem aktuális, nem fűződik érdek és érdeklődés a magyar haza-nemzet-ország problematika iránt.
- A békeszerződés máig feszültségeket kelt a magyarok és a szomszédos népek között (például Szlovákia), hogyan fog ez változni a jövőben?
- A megoldást nagyban segíti, ha a nemzeti egészségesedés útján haladunk. A csorbítatlan hazát szeretjük és valljuk, tisztában vagyunk a trianoni országterület tényével, és a nemzeti összetartozás tudatával élünk, sőt a Kárpát-medencei szolidaritás normáját követjük, az etnikai hovatartozástól függetlenül.
- Mennyire általános a történelemben, hogy egy békekötés során egy ország területéből ekkora darabot vesznek el, anélkül, hogy a teljes országot bekebeleznék?
- Példátlannak látom.
- Mi a véleménye azokról a politikai szlogenekről, amelyek a régi határok visszaállítását követelik?
- A fentiekben megválaszoltam a lényeget. Alapvető, hogy legyünk tisztában helyzetünkkel. Patrona Hungariae mindannyiunk pártfogója ma is a Kárpát-medencében, etnikai, felekezeti, államigazgatási hovatartozástól függetlenül – ha tudjuk ha nem. Ha igényeljük pártfogását, és tudunk bízni a Gondviselésben, sorsunk egyáltalán nem reménytelen, sőt, a Haza fényre derül.
